Amennyiben adatszolgáltatás kérésének megtagadása nemzetközi szerződésen, végső soron az Amerikai Egyesült Államok hatóságának döntésén alapul, felülvizsgálatára a magyar bíróságok nem jogosultak – szögezi le az Alkotmánybíróság a Kúria ítélete elleni alkotmányjogi panaszt elutasító IV/179/2018. számú határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyes adatok kezelése tárgyában hozott ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó magyar állampolgárral szemben büntetőeljárás folyik az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai nyomozóhatóságok egy közleménye alapján az indítványozó azt feltételezte, hogy vele szemben titkos adatgyűjtést folytattak a magyar hatóságok, ezért kérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseit válaszolja meg. A minisztérium azonban arról tájékoztatta, hogy az amerikai szervek jogsegélykérelemmel fordultak Magyarországhoz, ezért kérdéseire nem adott választ.
Az indítványozó pert indított a minisztérium ellen, amely a jogsegélykérelem kiadására és korábbi kérdéseinek megválaszolására irányult. Álláspontja szerint mindezek személyes adatait képezik, ezért kiadásuk formális érvek szerinti megtagadása jogellenes. A minisztérium ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az amerikai szervek kifejezetten kérték a jogsegélyegyezményben foglaltak bizalmas kezelését.
Az ügyben eljárt bíróságok az indítványozó keresetét elutasították, mivel az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján és az amerikai fél kérésére figyelemmel a minisztériumnak nem volt mérlegelése az adatok kiadása tekintetében.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a személyes adatok védelméhez való jogának sérelmére hivatkozott, mivel egyfelől a bírósági ítéletek nem tartalmaztak érdemi indokolást, másfelől az amerikai büntetőeljárás ténye nem ad kellő alapot információs önrendelkezésének korlátozására.
Az Alkotmánybíróság először is rámutatott, hogy a bíróságok kellően megindokolták döntéseiket. Az indítványozó kérelmének megtagadása valóban korlátozta az információs önrendelkezési jogot, amely azonban egy nemzetközi szerződésen alapult, így a kérelem megtagadásának volt formálisan megfelelő indoka. Az információs önrendelkezési jog sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság kimondta: az indítványozó kérésének megtagadása nemzetközi szerződésen, végső soron az Amerikai Egyesült Államok hatóságának döntésén alapult, amelynek felülvizsgálatára a magyar bíróságok nem jogosultak.
