A román alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette múlt héten azokat az alkotmánymódosító törvénytervezeteket, amelyekkel a május 26-i korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakaratot építenék be a román alaptörvénybe.
Klaus Iohannis államfő az általa kiírt referendumon megszerezte a választók hozzájárulását ahhoz, hogy Romániában tilos legyen amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, valamint ahhoz, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
A véleménynyilvánító népszavazás után mind a kormánypártok, mind az ellenzék alkotmánymódosító törvénytervezetet terjesztett a parlament elé: ezek előzetes normakontrollja ügyében hozott döntést csütörtökön az alkotmánybíróság.
Román médiaértesülések szerint a taláros testület mind a szociálliberális kormánytöbbség, mind a jobbközép ellenzék tervezetében azokat a rendelkezéseket kifogásolta, amelyek megtiltanák a parlamentnek és az államfőnek, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetőit amnesztiában részesítsék. A bukaresti média úgy tudja: az alkotmánybíróság szerint nem korlátozható az alkotmányban a parlament mozgástere, hogy kollektív amnesztiáról szóló törvényt hozzon, mint ahogy az államfő azon jogköre sem, hogy egyéni kegyelemben részesítsen elítélteket.
Az alkotmánybíróság döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű, ám nem jelenti azt, hogy teljesen elakasztja az alkotmánymódosítást. A taláros testület nem emelt ugyanis kifogást az ellen, hogy az alaptörvény megszabja a kormánynak, milyen esetekben hozhat sürgősségi rendeleteket, és mely intézményeknek áll jogukban alkotmányos kifogást emelni ezen rendeletek ellen.
Azok az előírások is átmentek egyébként az előzetes normakontroll szűrőjén, amelyek túlmutatnak a május 26-i népszavazás konkrét kérdésfelvetésén. Mind a kormányoldal, mind az ellenzék tervezetébe beépítették ugyanis a “Bűnözők nélküli közélet” jelszóval meghirdetett ellenzéki polgári kezdeményezésben szereplő tilalmat. Bekerülhet tehát a küszöbön álló román alkotmánymódosításba az az előírás, amely szerint nem választhatók a közigazgatási szervekbe, a képviselőházba, a szenátusba, vagy államelnöki tisztségbe olyan állampolgárok, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg olyan helyzet nem áll elő, amely megszünteti az ítélet következményeit.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alkotmánymódosításnak, ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Az alkotmánymódosítás egyebek mellett nem terjedhet ki a hivatalos nyelv, az államforma, vagy a nemzetállami meghatározás megváltoztatására és nem eredményezheti az állampolgárok alapvető jogainak korlátozását.
A román alaptörvény módosításáról várhatóan az őszi ülésszakban dönt a bukaresti parlament az alkotmánybíróság mált heti döntésének figyelembe vételével. Az alkotmánymódosítást újabb népszavazásnak is meg kell erősítenie, amelyet Klaus Iohannis államfő szerint a novemberi elnökválasztás első, vagy második fordulójára kellene időzíteni.
