Az új közbeszerzési törvény szerinti jogorvoslati rend a hatályba lépése előtti jogviszonyokra nézve a jogalanyok számára kötelezettséget nem állapít meg, azokat nem teszi terhesebbé – szögezte le az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezést elutasító III/773/2019. számú határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzési törvény egyes rendelkezései megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Az ügy előzményei szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljárást folytatott egy állami szociális intézménnyel szemben a régi közbeszerzési törvény megsértése miatt. A Döntőbizottság eljárása során, az új közbeszerzési törvény rendelkezései fényében megállapította a szociális intézmény és a vele szerződő gazdasági társaság közötti szerződés semmisségét. Indokolásában rámutatott, hogy az új közbeszerzési törvény módosítása szerint a Döntőbizottságnak a 2018. január 1. után indult eljárásokban az új eljárási szabályok szerint kell eljárnia, de a jogsértés megtörténte idején hatályban volt anyagi jogi szabályokat kell alkalmaznia.
A szociális intézmény keresetet terjesztett elő, amely szerint a Döntőbizottságnak nem volt hatásköre az intézkedést meghozni, illetve az ügyben az új közbeszerzési törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az indítványozói bírói tanács az új közbeszerzési törvény alkalmazhatóságát szabályozó rendelkezései megsemmisítését kérte a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, illetve a normavilágosság sérelme miatt. Álláspontja szerint a Döntőbizottság úgy alkalmazta az új közbeszerzési törvény 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit, hogy arra nem rendelkezett hatáskörrel.
Az Alkotmánybíróság először is megállapította, hogy a perbeli esetben kétségtelenül a módosítás hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyról van szó. Ugyanakkor nem tartotta megalapozottnak a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmét, mivel az új szabályokat egyértelműen csak 2018. január 1-jét követően kötött szerződések vonatkozásában kell alkalmazni. Az új közbeszerzési törvény szerinti jogorvoslati rend a hatályba lépése előtti jogviszonyokra nézve a jogalanyok számára kötelezettséget nem állapít meg, azokat nem teszi terhesebbé. Továbbá az a jogalkotói megoldás, amely nem differenciál az anyagi jogi és az eljárásjogi rendelkezések között, hanem egységesen az anyagi jog alkalmazási körét kijelölő közbeszerzési eljárások és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések időpontjához igazítja a hatályt, nem eredményezi a visszaható hatályú jogalkotás sérelmét. Végezetül az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a támadott szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a jogalanyok számára értelmezhetetlen lenne, vagy ellentmondásos értelmezést eredményezne, ezért a bírói indítványt a normavilágosság sérelme tekintetében is elutasította.
