Amennyiben az összbüntetési eljárást érintően az elítéltre nézve szigorúbb anyagi jogi rendelkezések lépnek hatályba, akkor a hátrányosabb előírások abban az esetben alkalmazhatók, ha az elítélt alapítéletei között nincs olyan, amelyik a szigorúbb törvényi rendelkezés hatálybalépését megelőzően emelkedett jogerőre – szögezte le az Alkotmánybíróság bírói döntés megsemmisítéséről hozott IV/1788/2018. számú határozatában.
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék összbüntetésbe foglaló ítéletét, illetve a Fővárosi Ítélőtábla végzését.
Az összbüntetésbe foglalt ítéletek egy részének időbelisége miatt a bíróság az új Btk. szabályait alkalmazta – annak átmeneti rendelkezései alapján. Az indítványozó fellebbezéssel élt, mivel szerinte – az időközben az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések helyett – az új Btk. időbeli hatálya alapján kellett volna dönteni az ügyben alkalmazandó büntetőtörvényről. A Fővárosi Ítélőtábla a támadott végzésével a törvényszék döntését helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a bíróságok az eljárásuk során a bűncselekmények elkövetésekor még nem létező szabályt alkalmaztak, ezért a támadott döntések sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.
Az Alkotmánybíróság először is kiemelte, hogy egy korábbi határozatában azért semmisítette meg az új Btk. egy átmeneti rendelkezését, mert az a hatályba lépését megelőzően keletkezett tényekhez fűzött új, a korábban hatályos szabályozáshoz képest eltérő jogkövetkezményt. Jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla eljárása tartalmilag megfelelt a korábban megsemmisített rendelkezés előírásainak, vagyis az eljáró bíróság elmulasztotta figyelembe venni a visszaható hatály tilalmából fakadó követelményeket. Ezt követően az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az alkotmánybírósági és az azzal egyező irányadó bírósági gyakorlat szerint az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések a büntető anyagi jog körébe tartoznak, ezért a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye. Az alkalmazandó jogszabály megállapítása esetén pedig az ítéletek jogerőre emelkedésének van meghatározó szerepe. Ebből az következik, hogy ha az összbüntetési eljárást érintően az elítéltre nézve szigorúbb anyagi jogi rendelkezések lépnek hatályba, akkor a hátrányosabb előírások abban az esetben alkalmazhatók, ha az elítélt alapítéletei között nincs olyan, amelyik a szigorúbb törvényi rendelkezés hatálybalépését megelőzően emelkedett jogerőre. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben ugyanakkor kétséget kizáróan volt olyan ítélet, amely az új Btk. hatálybalépését megelőzően emelkedett jogerőre, erre tekintettel pedig a bíróságok jogértelmezése megsértette a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.
