Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a „parndorfi halálkamion-ügy” négy fővádlottját. Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az L. S. afgán állampolgár és 13 társa ellen emberölés és embercsempészés miatt indított büntetőügyben az elsőfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét.
Az ügy emberölésben és embercsempészésben is bűnösnek talált I., II., III. és IV. rendű vádlottjának büntetését 25-25 évről életfogytig tartó fegyházra súlyosította az ítélőtábla úgy, hogy az I., II. és IV. rendű vádlottak esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta. Vagyis e három vádlott jogerős büntetése tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lett. A III. rendű vádlott tekintetében az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az ő szerepe nem volt olyan mértékű, mint társaié, ezért lehetőséget látott arra a bíróság, hogy a III. rendű vádlott 30 év kitöltése után feltételesen szabaduljon büntetéséből.
A bűnszervezetben elkövetett embercsempészésért elítélt vádlottak közül az ítélőtábla – a büntetések belső arányosságára tekintettel – az V. rendű vádlott büntetését 8 évről 6 évre, míg a XII. rendű vádlottét 12 évről 8 évre enyhítette. Ugyanakkor a VII. rendű vádlott büntetését (aki 67 rendbeli társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében is bűnös) 6 évről 8 évre, míg a XIV. rendű vádlottét 3 évről 4 évre súlyosította. A többi vádlott I. fokon kiszabott büntetése nem változott. Így a VI. rendű vádlott jogerős büntetése 5 év, a VIII., a IX., a X. és a XI. rendűé 4 év, a XIII. rendűé 5 év börtön lett.
Az ítélet indoklásában elhangzott: az emberölésért is elítélt vádlottak kirívóan embertelen bűncselekményt követtek el, miközben a halálfélelmükben kétségbeesetten dörömbölő sértettekkel haladó, emberek szállítására alkalmatlan, zsúfolt hűtőkamiont azért nem állították meg, mert fontosabb volt számukra a lebukás elkerülése, mint 71 ember élete. A hűtőkamionban utazóknak végig kellett nézniük családtagjaik, gyermekeik halálát, miközben tudták, hogy rájuk is ez a sors vár. Ezzel a vádlottak nem törődtek, teljes közönnyel viszonyultak az áldozatok halálához. A vádlottak tettüket nem mulasztásos, hanem aktív magatartással követték el.
Mindezt figyelembe véve az I., a II. és a IV. rendű vádlott esetében – tekintettel a cselekmény tárgyi súlyára, a vádlottak társadalomra veszélyességére – a büntetés csakis a Magyarországon adható legsúlyosabb büntetés, a tényleges életfogytig tartó fegyház lehetett – hangsúlyozta Mezőlaki Erik tanácselnök az ítélet indoklásában.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
A II. fokú ítélet előzményei
Különös kegyetlenséggel, több ember, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében, és társtettesként, folytatólagosan, vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, részben a csempészett személyek sanyargatásával, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2018. június 14-én L. S. afgán állampolgár I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság – bűnszervezet tagjaként, halmazati büntetésül – 25 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, Magyarország területéről történő végleges kiutasításra ítélte. A bíróság az I. rendű vádlottal szemben 94,1 millió forint vagyonelkobzást rendelt el.
Az ügy II. rendű vádlottja, G. M. I. bolgár állampolgár ugyanezen bűncselekményekért, valamint 67 rendbeli, társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettééért, bűnszervezet tagjaként halmazati büntetésül, 25 év fegyházbüntetést, 10 év közügyektől eltiltás és 10 év Magyarország területéről történő kiutasítás büntetést kapott. Vele szemben a bíróság 8,7 millió forint vagyonelkobzást rendelt el.
A III. rendű vádlottat, T. V. B. bolgár állampolgárt az I. rendű vádlottal megegyező bűncselekményekért, mint bűnszervezet tagját, a bíróság 25 év fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra, Magyarország területéről történő 10 év kiutasításra ítélte. A III. rendű vádlottal szemben 1,4 millió forint vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
A IV. rendű vádlott, S. I. N. bolgár állampolgár az I. rendű vádlottal megegyező bűncselekményekért, mint tettes szintén 25 év fegyház, 10 év közügyektől eltiltás és 10 év Magyarország területéről történő kiutasítás büntetést kapott. Az elrendelt vagyonelkobzás összege esetében 313,7 ezer forint.
A bíróság kimondta: a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Az ügy többi vádlottja, akik a 71 halálos áldozattal járó bűncselekményben (ún: „Halálkamion-ügy”) nem vettek részt, és akik többsége bolgár állampolgár, de van köztük libanoni és afgán állampolgár is, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettéért különböző mértékű – 3-tól 12 évig terjedő szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és Magyarországról történő kiutasítás büntetést kaptak. (A szökésben lévő VII., XII. és XIV. rendű vádlottakat távollétükben ítélte el a törvényszék. Időközben a XIV. rendű vádlottat Franciaországban elfogták, és a bíróság letartóztatta. Jelenleg két vádlott van szökésben.)
Az ítélet ellen az ügyész a büntetések súlyosítása, míg a vádlottak és védőik a büntetések enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A Közel-keleti politikai-gazdasági-háborús helyzet miatt 2014-ben és 2015-ben megnövekedett migráció keretében az elsősorban Afganisztánból, Szíriából, Irakból és egyéb országokból érkező illegális menekültek az ún. nyugat-balkáni útvonalon, Törökországon és Görögországon keresztül, Szerbián át érkeztek Magyarország határához, amit többnyire Mórahalom-Domaszék térségében léptek át.
Az elsőfokú ítélet szerint az I. rendű afgán vádlott hazájából Európába szintén embercsempészek segítségével jutott el, a magyar-szerb határt 2013 márciusában tiltott módon lépte át, és hamarosan bekapcsolódott az embercsempészetbe. Előbb pénzek beszedésével, továbbításával, átadásával kezdett foglalkozni, majd 2015 tavaszán felkérésre segített be esetenként konkrét embercsempészésbe, de nem sokkal később már részben önálló szervezetet irányított Magyarországon.
Egy szerbiai csempészcsoporthoz kapcsolódott az I. rendű vádlott, aki a II. rendű vádlottal részben megszervezte, részben megszerveztette az emberek szállítását, és részt vett a Magyarországról Nyugat-Európába történő embercsempész szállításokban. Ezzel a tevékenységgel legalább 300 ezer euróval gazdagodott az I. rendű vádlott.
Az I. rendű vádlott által vezetett bűnszervezeti egység 2015. február 7-től 2015. augusztus 27-ig szállított a határokat illegálisan átlépőket Magyarországról Nyugat-Európába. A kezdeti, szállításonkénti 20-40 főről augusztus közepére akár napi 100 főre növelve szállított a bűnszervezet harmadik országbeli személyeket Nyugat-Európába, olyan körülmények között, amelyek a szállítottaknak jelentős testi-lelki gyötrelmet okoztak.
Az I. fokú bíróság a bűnszervezet embercsempész cselekményeit 26 vádpontban sorolta fel, ezek között a 25. vádpont tárgyalja részletesen az ún. „Halálkamion-ügyet”.
Az ebben foglaltak szerint az I. rendű vádlottat 2015. augusztus 25-én késő este szerbiai bűntársai értesítették, hogy 100 illegális határátlépőt juttatnak át a szerb-magyar határon, és gondoskodjon azok továbbszállításáról. Az I., a II., a III. és a IV. rendű vádlottak másnap hajnalban elvállalták a szállítást 5 ezer euró – melyből 3.500 eurót a IV. rendű vádlott kapott volna – ígéretéért. A III. és a IV. rendű vádlottak 16-án hajnalban 4 óra 40 perc körül érkeztek Mórahalom térségébe, az 55-ös főút közelében lévő erdős területre. Ezt követően ismeretlenül maradt személyek a kamion hűtőterébe összesen 71 főt – 59 férfit, 8 nőt, 4, 14 életévét még be nem töltött gyermeket, iraki, szíriai, afgán és iráni származású illegális határátlépőket – szállítottak be.
A IV. rendű vádlott néhány perccel később indult el a kamionnal az M5-ös autópálya felé az 55-ös úton. A beszállási helyhez közeli utakon a II. rendű, az I. rendű a XII. rendű vádlottal, és a II. rendű vádlott saját járművükből figyelték a rendőri jelenlétet, biztosítva a beszállítást.
A fagyasztást igénylő áru szállítására kialakított kamion szellőzéssel nem volt ellátva, a kívülről történő levegőcserét nem biztosították, ülőhelyeket és kapaszkodókat nem alakítottak ki. Mivel ablakai sem voltak, a hűtőkamion emberek szállítására egyáltalán nem volt alkalmas. A raktér hátsó ajtajának zárját kizárólag kívülről lehetett kinyitni. A hűtőkamion ezen tulajdonságaival az I., a II., a III. és a IV. rendű vádlott tisztában volt.
A beszállást követően a vádlottak járműveikkel felhajtottak az M5-ös autópályára. Ekkor a hűtőkamion előtt haladt a II. rendű vádlott Mercedesével és az I. valamint a XII. rendű vádlott egy BMW-vel. Őket követte a kamionnal a IV. rendű vádlott, míg mögötte haladt egy Audival a III. rendű vádlott. Az M5-ösről az M0-ás és az M1 sztrádára kanyarodva haladtak az osztrák határ felé. A kamion világítás és szellőzés nélküli rakterébe bezárt 71 személynek a szállítás a hely szűkössége, a zsúfoltság okozta mozgásképtelenség, a levegő hiánya, valamint a hőmérséklet növekedése miatt már röviddel az indulás után jelentős testi, lelki gyötrelmet okozott.
A IV. rendű vádlott augusztus 26-án 5 óra 30 perc körül időben észlelte, hogy a raktérbe bezárt emberek kopogni, dörömbölni és kiabálni kezdtek, és az elindulást követően kb. egy órával már mind a 4 vádlott tisztában volt azzal, hogy a szállított személyeknek nincs levegőjük, és a hangokból arra is lehetett következtetni, hogy a raktérben gyermekek is vannak.
A vádlottak előbb azon gondolkodtak, hogy vizet adnak be a sértetteknek, de a dörömbölés és a rendőrségtől való félelem miatt mégsem nyitották ki az ajtót. Végül az egymással folytatott telefonbeszélgetések során arra jutottak, hogy a visítozás, dörömbölés miatt nem lehet megállni. A magyar-osztrák államhatárt a kocsik reggel 9 óra után lépték át, majd 9 óra 40 perckor, rendőri intézkedéstől tartva Parndorf közelében a IV. rendű vádlott a kamiont az A4-es autópályán az egyik leállóöbölben megállította, és az ekkor már halott sértetteket hátrahagyta a lezárt kamionban.
A vádlottak a helyszínről személyautókon Szlovákiába mentek, ahonnan augusztus 26-án este tértek vissza Magyarországra. Az osztrák autópálya rendőrség alkalmazottai augusztus 27-én 10 óra 50 perc körüli időben ellenőrizték az A4-es autópálya leállóöblében magára hagyott kamiont, amelynek hűtőrakterében megtalálták a 71 halottat.
A sértettek halálát fulladás okozta, haláluk a világítás hiánya, az oxigénhiány, a légszomj, a fejfájás és a hosszan tartó halálfélelem miatt különösen gyötrelmes volt. Megállapítható, hogy az I.-II.-III.-IV. rendű vádlott a bezárt emberek halálát nem akarták, de a halálos következménybe belenyugodva követték el tettüket – áll az I. fokú bíróság ítéletében.
A rendőrség a Magyarországról menekülni próbáló I., II., III. rendű vádlottat 2015. augusztus 27-én Budapesten fogta el, míg a IV. rendű vádlott őrizetbe vételére 2015. augusztus 29-én szintén Budapesten került sor.
