Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket? – Jogos a kérdésBeszélgetés Herwerth Szonjával, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bírájával.
Mi az, amit a tulajdonos általában megtehet a tulajdonával?
A tulajdonos birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja a tulajdonát, szedheti annak hasznait és rendelkezhet vele. A birtoklás és a használat igényli a legkevesebb magyarázatot: ezek a jogok azt jelentik például egy kertes ház esetében, hogy a tulajdonos a házában lakhat és használhatja a kertjét. A tulajdonost emellett megilleti a hasznosítás joga is, például veteményt ültethet, az így megtermelt zöldségeket pedig – a hasznok szedése körében – eladhatja. A tulajdonos ezen túl rendelkezhet is az ingatlanával: például értékesítheti vagy kölcsönnel megterhelheti.
Ezekből mi az, amire a haszonélvező lesz jogosult, ha a tulajdont haszonélvezeti jog terheli? Mi a haszonélvezet és a tulajdonjog közti fő különbség?
A haszonélvezeti jog lényege, hogy valaki a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti. Nagyon fontos azonban, hogy – a tulajdonossal ellentétben – nem rendelkezhet vele. A haszonélvező ugyanis például nem adhatja el a haszonélvezet tárgyát, csak a haszonélvezeti jog gyakorlását engedheti át. Az átengedés történhet ingyenesen, tehát a haszonélvező dönthet úgy, hogy egy barátjának szívességből, ellenszolgáltatás nélkül lehetővé teszi a korábban már említett kert megművelését. De a bérbeadást is választhatja és a bérleti díj ilyenkor a haszonélvezőt illeti meg, nem a tulajdonost.
A tulajdonos eladhatja a haszonélvezeti joggal terhelt dolgát?
Igen, a példánál maradva a tulajdonos dönthet úgy, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant eladja. Ilyenkor a haszonélvezeti jog az értékesítést követően változatlanul fennmarad. Gyakran azonban – a sikeresebb eladás miatt – azzal egyidejűleg a haszonélvező valamilyen ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról.
Hogyan jöhet létre a haszonélvezeti jog?
Jellemzően szerződéssel jön létre a haszonélvezeti jog. Tipikus eset, hogy a szülő vásárol egy ingatlant a gyermekének, ezzel egyidejűleg pedig a saját javára haszonélvezeti jogot tart fenn. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jog létrejöttéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. Ingó dolognál – például egy gépkocsi esetében – pedig úgynevezett birtokátruházás szükséges, ami az indítókulcs átadásával valósulhat meg.
A haszonélvezeti jog azonban nem csak szerződéssel jöhet létre. Erre legjellemzőbb példa az özvegyi haszonélvezeti jog: az elhunyt házastárs tulajdonában álló vagyonon a halál pillanatával létrejön az özvegy javára a haszonélvezeti jog, ingatlannál ehhez nincs szükség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre sem. Ennek ellenére a bejegyzés mégis fontos azért, mert ha valaki utóbb az ingatlant megvásárolja és a haszonélvezetről amiatt nem tudott, mert az nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vele szemben nem lehet a haszonélvezeti jogra hivatkozni.
A haszonélvezet tárgyával kapcsolatos költségeket ki viseli: a haszonélvező vagy a tulajdonos?
Attól függ, hogy milyen költségek merülnek fel. Az úgynevezett rendes gazdálkodás körébe eső költségek, ilyen például gépkocsi esetén a tankolás költsége, ingatlannál a közüzemi költségek, vagy egy beázó tető kisebb javításának költsége. Ezeket a haszonélvező köteles viselni. A kiadás azonban lehet rendkívüli is, ilyen lehet például a tetőszerkezet cseréje. Ennek viselésére sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem köteles, ám amennyiben a haszonélvező mégis elvégezteti saját költségén a munkát, amely az ingatlan értékét növeli, akkor a haszonélvezeti jog megszűnésekor ezzel a felek elszámolnak: a tulajdonosnak az értéknövekedést meg kell térítenie a haszonélvezőnek.
Ha a tulajdonos azt látja, hogy a haszonélvező „lelakja” az ingatlant, vagy közüzemi tartozást halmoz fel, mit tehet?
A tulajdonost ellenőrzési jog illeti, ami azt jelenti, hogy például az ingatlant jogosult megtekinteni, abban minden rendben van-e, nem végez-e a haszonélvező olyan tevékenységet, amivel károsíthatja az ingatlant. Ha rendeltetésellenes használatot tapasztal, például a haszonélvező rongálja az ingatlant, vagy a közüzemi díjakat nem fizeti, akkor olyan mértékű biztosítékot követelhet, amely fedezetet nyújthat a számára. Például közüzemi tartozás esetén követelheti, hogy bizonyos összeg erejéig a haszonélvező adjon biztosítékot. Ha ezt a haszonélvező nem teszi meg, ebben az esetben a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosítékadásáig felfüggesztheti. A felfüggesztés nem csak az egész dologra vonatkozhat. Például házas ingatlannál ha a haszonélvező a műveletlen kertben a parlagfüvet rendszeresen nem kaszálja le, dönthet úgy a bíróság, hogy a lakóépületet továbbra is használhatja a haszonélvező és csupán a kertet nem.
Miként szűnhet meg a haszonélvezeti jog?
Ha a haszonélvezeti jog határozott időre szól, akkor az időtartam elteltével megszűnik. Megszűnést eredményez az is, ha a haszonélvező elhalálozik, vagy ha a tulajdonos és a haszonélvező személye azonos lesz, például, ha a korábban özvegyi joggal rendelkező személy vásárolja meg az ingatlant. A haszonélvező le is mondhat a haszonélvezeti jogáról. Emellett a haszonélvezeti jog nem marad fenn akkor sem, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, például ha a gépkocsi totálkáros lesz.
