Az első parlamenti mandátumbecslés 7 ország végeredményén, 19 ország előzetes eredményén és 2 ország exit poll eredményén alapul, a távozó parlament struktúrája alapján.
A 751 képviselői helyre számított első eredménybecslés az alábbi adatokon alapul:
- hivatalos eredmény hét országból: Horvátország, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország és Szlovákia;
- előzetes eredmény 19 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország; és
- országos exit poll eredmény két országból: Írország és Egyesült Királyság.
A frissített adatok szerint is az Európai Néppárt áll az élen
A hétfő délelőtt frissített – de még mindig nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.
Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.
A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.
A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.
A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.
Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.
Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt.
A www.valasztasi-eredmények.eu oldalon a nemzeti eredmények, a képviselőcsoport és ország szerinti mandátumok, a nemzeti pártok és képviselőcsoportok szerinti eredmények, a nemek szerinti eloszlás és a részvételi arány is látható.
A részvételi arány eddigi értéke nagyobb választói aktivitásra utal
A részvételi adatok (az Egyesült Királyság adataival) azt mutatják, ezúttal a szavazók 50,82 százaléka járult az urnákhoz. Ez jelentős növekedés a korábbi részvételi arányokhoz képest, és 1989 óta a legmagasabb érték.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.
Következő lépések – mi történik most?
2009 óta – a Parlament eljárási szabályzata szerint – egy képviselőcsoport legalább 25, legalább hét tagállamból megválasztott képviselőből áll. Május 27-dikén, azaz a mai napon megkezdődnek a tárgyalások a politikai csoportok formációjáról, és június 24-ig nyilatkoznak összetételükről, majd a megválasztott elnököt tájékoztatják írásban összetételükről.
Az EP új elnökének, 14 alelnökének és 4 questorának megválasztására 2019.július 2.-4.-e között, az első rendes ülésszakon kerül sor. Az új tisztviselők megválasztásakor a leköszönő elnök elnököl.Az elnökök értekezlete először május 28-dikán, kedden ül össze.
