A letartóztatás friss gyakorlatáról szóló tapasztalatcserét, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó esetjogáról szóló képzést tart a Debreceni Ügyvédi Kamarával együttműködésben a Magyar Helsinki Bizottság 2019. május 6-dikán.
A tapasztalatcserére a szervezők várják más területi kamara tagjait is. A részvétel ingyenes, ellátást a szervezők biztosítanak, a résztvevők utazási és szállásköltségét visszatérítik. A rendezvényen legfeljebb 30 ügyvédet tudnak fogadni. A jelentkezéseket 2019. április 26-ig lehet megküldeni a helsinki@helsinki.hu e-mail címre.
A május 6-i szakmai nap célja az informális eszmecsere az új Be. kényszerintézkedést szabályzó részéről, valamint annak gyakorlatáról, a résztvevők szakmai támogatása – különösen a strasbourgi bíróság előtti eljárásokban.
A képzés résztvevői a kényszerintézkedésekről szóló határozat EJEB sztenderdeknek való megfelelésének vizsgálatához ellenőrző listát és a letartóztatásról szóló döntéshozatali eljárásban alkalmazható mintaérvelést kapnak.
A szakmai napot Kiss István, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettese nyitja meg, az értékelést Dobrossy István, a Debreceni Ügyvédi Kamara főtitkára vezeti. Az előadásokat és beszélgetéseket Lakatos Viktor budapesti ügyvéd, Szabados Gergő, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, Kirs Eszter és Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatási programjának szakértői tartják.
A projektben eddig készült nyilvános anyag:
A letartóztatásról – ITT elolvasható
A védőkirendelés gyakorlatáról – ITT elolvasható
_________________________________________________________________________________
Az új büntetőeljárási törvény fontos és pozitív változást hozott a kényszerintézkedések terén: kifejezett célja annak biztosítása, hogy a fokozatosság, szükségesség és arányosság elve érvényesüljön, vagyis csak akkor rendeljenek el letartóztatást, ha az azzal elérni kívánt cél enyhébb intézkedéssel nem biztosítható. Ugyanakkor bizonyos az is, hogy a büntetőeljárás szereplői részéről szemléletváltásra van szükség a jogalkalmazási fordulathoz, hiszen eddig sem a Be. szövege volt az igazi akadálya, hogy a letartóztatást csak a valóban szükséges esetekben rendeljék el, és hogy a döntések megfeleljenek a magyar és a nemzetközi sztenderdeknek. A koncepcióváltás gyakorlati érvényesülésében nemcsak a hatóságnak és a bíróságnak van szerepe, hanem az ügyvédeknek is. A védők az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára és az Európai Unió irányelvire is kiterjedő magas szakmai felkészültsége, az ezekre alapozó érvelés fontos szerepet játszhat abban, hogy a letartóztatás valóban az ultima ratio eszközzé váljon.
