A Kúriának a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási vizsgálatára létrehozott Konzultációs Testülete áprilisi ülésén értékelte azt a száznegyven ügyet elemző vitaanyagot, amely az árfolyamkockázatot a hitelt felvevőre hárító szerződési feltételek tisztességtelenségével összefüggő bírói gyakorlatot elemzi. A testület főbb megállapításait kilenc pontban foglalta össze az ülésről készült emlékeztető.
Az emlékeztetőben a Testület mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy továbbra is irányadóak a Kúria devizahitelezés gyakorlatával kapcsolatos 6/2013. és 2/2014. PJE számú jogegységi határozatai, azonban további kötelező érvényű általános iránymutatás nem adható, tekintettel arra, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességtelenségének megítélése a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés. Az emlékeztető további főbb megállapításai:
Tisztességtelen és ezért érvénytelen az a szerződési feltétel, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, ha elmaradt vagy elégtelen volt a kockázatviselésre vonatkozó tájékoztatás. Mivel a kockázatviselés kérdése az ún. főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége egyúttal az egész szerződést érvénytelenné teszi, ezért ebben az esetben a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére. Nem tekinthető megfelelő tájékoztatásnak, ha az árfolyamkockázat viselésére csak következtetni lehet a szerződés rendelkezéseiből vagy a hozzá csatolt okiratokból (ÁSZF, üzletszabályat, hirdetmény). Nem kifogásolható ugyanakkor, hogy az árfolyamkockázatról tájékoztató okirat aláírására a szerződéskötéssel egy időben kerül sor, ha a félnek volt ideje a tájékoztatást előzőleg áttanulmányozni. A szerződő fél akkor is hivatkozhat arra, hogy a bank nem vagy nem megfelelően tájékoztatta a kockázatról, ha maga sem járt el kellő körültekintéssel.
Annak megítélésénél, hogy a fogyasztó a kellő körültekintéssel járt-e el, nem lehet figyelmen kívül hagyni a szerződés esetlegesen félreérthető, homályos megfogalmazását sem. A tájékoztatás, összhangban az Európai Unió Bírósága iránymutatásaival, akkor megfelelő, ha abból egyértelműen kitűnik, hogy a fogyasztó kockázatát jelentő árfolyamváltozásnak nincs felső határa. A fogyasztó tájékoztatásának emellett arra is ki kellett terjednie, hogy a hitel futamideje alatt bármikor bekövetkezhet jelentős árfolyamváltozás, amely nem csupán elhanyagolható mértékben növeli meg a törlesztőrészleteket. Ha az egyébként világos érthető tájékoztatásból a várható árfolyam-növekedés felső határa megállapítható, akkor viszont az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a szerződő felet.
A következő ülését júniusban tartó Konzultációs Testület a továbbiakban az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményeit vizsgálja.
