A balatoni táj megóvása olyan közérdeknek tekinthető, amely indokolhatja, hogy egyes tevékenységeket a jogalkotó korlátozzon – szögezte le egy bírói kezdeményezés tárgyában hozott határozatában az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 2008. december 1. napjától 2019. március 14. napjáig hatályos 46. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a megyei építésfelügyeleti hatóság arra kötelezte az alapügy felperesét, mint építtetőt, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található természetvédelmi területnek minősülő ingatlanon szabálytalanul létesített állattartó építményt és szénatárolót bontsa le, mivel azokat a helyi önkormányzati vonatkozó rendeletébe ütköző módon építette fel. Az alapügy felperesének fellebbezése nyomán eljáró kormányhivatal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat azt is rögzítette, hogy az állattartó és szénatároló építmény az ún. Balaton törvény előírásainak sem felel meg.
A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte, az ügyben eljáró bíró pedig az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Érvelése szerint a Balaton törvény támadott rendelkezése sérti – többek között – a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás jogát.
Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A Balaton törvényben szereplő egyes területhasználati és építési szabályok a környezeti értékek megóvását és az egészséges környezethez való jog érvényesülését biztosítják, melyek érvényre juttatása az állam és mindenki kötelessége.
A Balaton törvény érdemben korlátozza a tulajdonos ingatlanhasználati lehetőségeit, az Alkotmánybíróságnak tehát azt kellett megítélnie, hogy a korlátozás összhangban áll-e az Alaptörvénnyel. A balatoni táj megóvása olyan közérdeknek tekinthető, amely indokolhatja, hogy egyes tevékenységeket a jogalkotó korlátozzon. Jelen ügyben a Balaton törvény indítvánnyal támadott rendelkezése nem jelentette a tulajdonhoz való jog szükségtelen korlátozását. A vállalkozáshoz való jog esetleges sérelme kapcsán a testület azt emelte ki, hogy a Balaton törvény nem általában a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, hanem a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen belül egy konkrét tevékenység (állattenyésztés) folytatását zárja ki. Az államnak a vállalkozás szabadságára irányuló intézményrendszer létrehozása és fenntartása a kötelezettsége, ez pedig megvalósul.
A határozathoz Pokol Béla, Juhász Imre, Schanda Balázs és Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
