A 2019. évtől hatályos, adózásra vonatkozó jogszabály-módosítások érzékenyen érintették a munkáltató által munkavállaló részére nyújtott képzési támogatások költségére vonatkozó adózási és járulékviselési szabályokat. Miként alakulnak a tanulmányi támogatásra vonatkozó adózási szabályok az új rendelkezések alapján?
Míg a korábban hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (6) szerint az iskolarendszerű képzési költségek béren kívüli juttatásnak minősültek, azt az Szja tv. 2017. január 1-től hatályos állapota már nem tartalmazta, bár a munkavállalónak nem állt fenn az ilyen rendszerű képzés után adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018.évi XLI. törvény 18. § 8. a hivatkozott rendelkezést hatályon kívül helyezte, így a 2019. január 1-től hatályos Szja tv. az iskolarendszerű képzési költségek munkáltató által történő átvállalását már azon túl, hogy nem sorolja a béren kívüli juttatások közé, a munkáltató és munkavállaló oldalán is az adóhatóság felé fizetési kötelezettséget keletkeztet. A törvény a korábban felmerülő jogértelmezési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében kimondja, hogy már a társas vállalkozás is munkáltatónak minősül, azaz ebben a minőségben lehetősége van a munkavállaló képzési költségeinek átvállalására.
Az Szja tv. az iskolarendszeren kívüli képzésen túlmenően az iskolarendszerű képzést is definiálja, a törvény fogalom-meghatározása szerint iskolarendszerű képzésnek minősül minden olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Ebbe a körbe bele tartozik a hazai középfokú vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott képzés, továbbá az új fogalom-meghatározással már a külföldön (EGT tagállamban, valamint Svájcban) folytatott tanulmányok is.
A jelenleg hatályos jogszabály alapján már adó- és járulékfizetési kötelezettség áll fenn, amennyiben a munkáltató az iskolarendszerű képzési költségekhez nyújt támogatást a munkavállaló számára. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás költsége bérjövedelemnek minősül, a munkáltató oldalán lehetőség nyílik az éves tandíj munkavállaló részére történő átadására, illetve a képzés költségének a képzést indító intézmény részére történő átutalásával – a két esetben az adóterhek viselése különbözőképpen alakul. A jogszabály-módosítás szerint kedvezőbb adózási pozíciót teremtett a munkáltató számára, ha a munkavállaló éves továbbtanuláshoz kapcsolódó tandíját még a 2018-as évben teljes egészében átvállalta. Az Országos képzési jegyzékben szereplő hivatalosan megszerezhető szakképesítésekre irányuló képzések lehetnek iskolarendszerű, valamint iskolarendszeren kívüli képzések, melyek abban az esetben adómentesek, amennyiben azt a munkáltató a munkavégzéshez kapcsolódó tevékenység ellátásához szükségesnek ítéli meg, tehát finanszírozását annak feltételeként biztosítja munkavállalója részére.
A képzési díj (tandíj) mellett a munkáltató a munkavállaló utazási költségeit, valamint a képzéshez szükséges tankönyvek költségeit is tanulmányi támogatás keretében átvállalhatja.
