A nyilvánosságkorlátozás tartalmi indokoltságának tényleges vizsgálata nélkül hozott, a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes – mondta ki döntésében (IV/1079/2017.) az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó – miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították – azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a Kúriát a vonatkozó polgári jogegységi határozat előkészítésével kapcsolatban beszerzett véleményekkel kapcsolatos adatok kiadására. A bírósági eljárásokat, végső soron a Kúria döntését követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, többek között azért, mert a Kúria az indítványozó szerint szintén feltételezések és nem az iratok tartalma alapján döntött – megalapozatlanul – arról, hogy a vélemények tartalma nem ismerhető meg közérdekű adatigénylés alapján.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. Az a jogértelmezés, amely az igényelt dokumentumokat – tartalmukra tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a dokumentumok megismerését meggátolja, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, és ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg.
A vizsgált ügyben megállapítható, hogy mivel a bíróság a külső véleményadók személyét és a vélemények tartalmát nem ismerte, a nyilvánosságkorlátozás tartalmi indokoltságának tényleges vizsgálata nélkül hozta meg döntését. Ezzel az igényelt dokumentumokat tartalmukra tekintet nélkül, egészében véve helyezte nyilvánosság-korlátozás alá. A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai ítéletet a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
