Hatályba lépett 6/2019. (III.18.) IM rendelet, amely a polgári perben, illetve a közigazgatási bírósági eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró peres felek által alkalmazandó rendszeresített formanyomtatványokat tartalmazza.
2018. január 1-jén lépett hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), mely eljárásjogi jogszabályok hatálybalépését megelőzően nem volt lehetőség arra, hogy a jogkereső állampolgárok megfelelő tájékoztatással ellátott rendszeresített formanyomtatványon terjesszék elő peres kérelmeiket. A tegnapi nappal hatályba lépett 6/2019. (III.18.) IM rendelet (a továbbiakban: rendelet), melyben foglaltakat az igazságügyi miniszter a Pp. 628. § (2) g) pontja, valamint a Kp. 155. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm.rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva rendelt el.
Az új Pp. koncepcionálisan is új alapokra helyezte a polgári perrendtartás szabályait, a polgári perjogi kodifikáció egyik alapelveként megjelenő perkoncentráció elvével a jogalkotó legfőbb célkitűzése az volt, hogy a perben résztvevő, jogkereső állampolgárok helyzetét megkönnyítve biztosítsa számukra a sikeres permenetelhez szükséges feltéteket. A Pp. a jogi képviselő nélkül eljáró fél részére előírja, hogy a per kimenetele szempontjából leglényegesebbnek minősülő beadványokat a Pp. mellékletét képező rendszeresített formanyomtatványon köteles előterjeszteni. A Kp. erre vonatkozó szabályokat kifejezetten nem tartalmaz, azonban lehetőségként fogalmazza meg a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára a nyomtatvány kitöltésével előterjesztett keresetlevél benyújtását.
Míg a régi Pp. főszabályként nem mondta ki, hogy a peres eljárásokban kötelező a jogi képviselet, a jelenleg hatályos perjogi kódex azonban már igen – mindemellett a törvény számos esetben (pl. amennyiben a pertárgy értéke nem éri el a törvényben meghatározott minimumot) nem kötelezi a feleket arra, hogy meghatalmazott jogi képviselő útján járjanak el. A rendelet megalkotásával az volt a cél, hogy a beadványok megfelelő terjedelemben és tartalommal álljanak a jogkereső állampolgárok rendelkezésére, azok az értelemszerű kitöltést elősegítő lábjegyezettel könnyítsék meg számukra jogaik bíróság előtt történő érvényesítését.
A hatályos rendelet alapján a jogi képviselettel nem rendelkező fél által már rendszeresített formanyomtatvány kitöltése mellett terjesztendő elő – a teljesség igénye nélkül – a keresetlevél, a keresettel, a viszontkeresettel és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat és az egyéb bizonyítási indítványok. Számos családjogi jogvitában előterjesztendő kérelem – mint pl. a gondnoksági per, a házassági bontóper, a szülői felügyelettel kapcsolatos per vagy a kiskorú gyermek tartása iránt indított per megindítására szolgáló keresetlevelek – szintén az erre alkalmazandó formanyomtatvány kitöltésével érvényes. A megfelelő számozással ellátott mellékletek szolgálnak a továbbiakban a munkaügyi per, a végrehajtási per, valamint a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per megindítására szolgáló keresetlevekre is.
A Kp. rendelkezései a jogi képviselő nélkül eljáró jogkereső fél számára lehetőségként fogalmazza meg, hogy keresetlevelét a 19. számú mellékletben foglalt rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével is előterjesztheti azzal, hogy ez esetben bizonyítási indítványait is (tanúbizonyítás, szakértő alkalmazása, okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszköz) a meghatározott pótlap nyomtatványokon kell előterjesztenie. Az esetlegesen csatolandó pótlapokat számozással kell ellátni és azokat a nyomtatványokhoz kell csatolni. A rendelet kimondja, hogy az egyes nyomtatványok végén található lábjegyzetek a felek tájékoztatását szolgálják, azok a nyomtatvány papíralapú előterjesztése esetén elhagyhatóak.
