1 hete lépett hatályba a Miniszterelnök Kabinetfőnökének azon rendelete, miszerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda állományába tartozó kormánytisztviselők kötelezően nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kerülnek. Mit is jelent a nemzetbiztonsági ellenőrzés?
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal 1/2019. (III.19.) MK rendelete hatályon kívül helyezte a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 1/2015. (XII.7.) MK rendelet vonatkozó mellékletét, kibővítve ezzel a tárca személyi állományába tartozó tisztviselők feletti nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 78. § (1a) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésével összhangban, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezésével hatalmazza fel a tárcavezetőket, hogy az ismertetett tárgykört rendeleti szinten szabályozhassák. A nemzetbiztonsági szolgálatok (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ) legfőbb feladata, hogy felderítsék a hazánk függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdeket sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet.
Ahogy azt az Nbtv. 71. § (1) is kimondja: „Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.” Nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy (érintett) beleegyezésével folytatható le, az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulásával végezhető el – mely vizsgálat ma már számos kormányzati szolgálati jogviszony betöltésének előfeltétele lett, annak megtagadása tehát a hivatalba lépést, az adott álláshely betöltését gyakorlatilag ellehetetleníti. A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatszerzést az érintett önkéntes, illetve törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával, nyílt forrásból, az adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásból, közvetlen kapcsolattartás útján valamint titkos információszerzéssel folytatják le.
Az érintett a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően egy meghatározott biztonsági kérdőívet köteles kitölteni, a kérdőívet ez esetben a kezdeményező (leendő munkáltatói jogkör gyakorlója) továbbítja a nemzetbiztonsági szakszolgálatok irányába – melynek az ellenőrzés lefolytatására 60 nap áll rendelkezésére, a határidő azonban egyszeri alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A törvény kimondja, hogy az ellenőrzést lefolytató szolgálat köteles az ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni. Az eljáró szolgálat a vizsgálat ideje alatt az ellenőrzött személlyel konzultálhat, illetve vele kapcsolatban lévő személyeket hallgathat meg – környezettanulmányt készíthet. A biztonsági kérdőívben az érintett köteles valós adatokat és tényeket közölni, melyek esetenként rendkívül személyes, magánéleti jellegű kérdések megválaszolásába is torkollhatnak – házasságon kívüli partnerkapcsolatra, szexuális irányultságra, külföldi állampolgárokkal való kapcsolattartás okára és milyenségére vonatkozó, alkohol- és kábítószer fogyasztásra irányuló, anyagi helyzetet feltérképező kérdésekkel szembesül az ellenőrzés alá vont személy. Az adatok, tények és információk elhallgatása – amennyiben azok az ellenőrzést végző szerv feladat- és hatáskörén belül végzett vizsgálati tevékenysége során tudomására jutnak – zsarolhatóságot eredményez, önmagában nemzetbiztonsági kockázatot rejthet magában. Az ellenőrzés az érintett házastársára, élettársára is kiterjed, mely nem kevés esetben okozott már nemzetbiztonsági kockázatot az érintett személy esetében (pl. „tiltott” vallási felekezethez való tartozás miatt – itt kiemelendő a szcientológia). A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról a kezdeményező 8 napon belül tájékoztatja az érintettet, a kockázatmentes biztonsági szakvélemény pedig a kiállítást követő 5 évig érvényes. Az érintett a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezőről tanúskodó döntéssel szemben a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján az illetékes miniszternél élhet jogorvoslattal.
