A Fővárosi Törvényszék „Nemzetközi kommunikáció, jogi szaknyelv az EU-ban” címmel szervezett hiánypótló képzéstHiánypótló képzés a Fővárosi Törvényszék szervezésében!, amelynek keretében gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg a résztvevők azt, hogy milyen fordítási folyamatokon kell keresztülmenniük azoknak az előzetes döntéshozatali kérelmeknek, amelyekkel a magyar felek az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordulnak. A képzésen szó esett arról is, hogy hogyan fordítják le az ítéleteket mind a 24 nyelvre, de a fordítások úgynevezett sémás szerkezetének okáról is beszélt az előadó.
A nemzeti bírák – így a magyarok is – úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel
fordulhatnak az EUB-hoz, amelynek keretében egy konkrét ügyben felmerült eset kapcsán kérhetik az uniós jog értelmezését a luxembourgi fórumtól. A magyarul beérkező kérelmeket természetesen mind a 24, az Európai Unióban hivatalos nyelvre le kell fordítani. A fordítási feladatokat a Bíróság Fordítási Főigazgatósága látja el, ahol több mint 600 jogász-nyelvész dolgozik jelenleg – a magyar osztályon például közel harmincan vannak.
Kevesen tudják, hogy a magyarul beérkező kérelmeket nem magyar szakemberek fordítják le az Unió hivatalos nyelveire, hanem először spanyol és francia anyanyelvű jogász-nyelvészek ültetik át azokat a saját nyelvükre. Később a spanyol és francia fordítást fordítják tovább az Unió többi 21 nyelvére – uniós szinten ugyanis a spanyol a magyar közvetítő nyelve, a francia fordítás pedig azért szükséges, mert az az EUB munkanyelve.
A fordítással foglalkozók tehát idegen nyelvként sajátították el a magyar nyelvet, következésképp
ezért is nagyon fontos az, hogy milyen nyelvi szerkezeteket ír le egy magyar bíró az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében: a fordítók munkáját leginkább a minél egyszerűbb nyelvi szerkezetek, valamint a körmondatokat mellőző nyelvi stílus alkalmazásával segíthetik a kérelmek összeállítói.
A képzés vezető előadója, Szabó Péter – aki már 2007 óta dolgozik az EUB magyar nyelvi
osztályán – kiemelte: a magyar bíróságok nagyban hozzájárulhatnak az Európai Unió Bíróságával
folytatott közös munka hatékonyságának elősegítéséhez azáltal, ha a bírák értik és tudják, hogy az általuk elkészített kérelmeket miként dolgozzák fel Luxembourgban. A szakember többször
hangsúlyozta az egyszerű, egyértelmű fogalmazás jelentőségét, hiszen tapasztalatai szerint ezzel csökkenthető minimálisra a félrefordítások esélye.
Érdekességképpen az előadó azt is megemlítette, hogy az Európai Unió Bíróságán egy előzetes
döntéshozatali eljárás átlagosan 16 hónapot vesz igénybe, amelyből a fordítás átlagosan 6 hónapot tesz ki. Ezért is fontos a kérelem terjedelme és fogalmazásmódja, hiszen ezek a „körülmények” jelentősen befolyásolhatják az eljárás időtartamát.
