Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények – mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság. Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton közölte: a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez módosító indítványt terjesztenek be, mely megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása.
Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is – írták.
Az állásfoglalást ismertető közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy az alkalmazott modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy “rendkívül kiterjedt hatáskörök” koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen “nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok”.
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már “kérdéseket vetnek fel” a szakértők szerint.
Aláhúzták: az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei “kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban”.
Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben.
“Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok“ – vélekedtek.
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott.
Többek között azt, hogy határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra.
Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat.
Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára.
Végezetül állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.
A Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén.
A független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
Módosító indítványt terjesztenek be a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez
Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton közölte: a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között.
A Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatainak “egy része tárgytalanná válik.”
A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben az esetben Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak.
Trócsányi László szerint a tárgyalások légköre rendkívül konstruktív volt, a Velencei Bizottság pedig üdvözölte azt is, hogy a magyar kormány komolyan vette előzetes véleményét és módosító javaslatokkal pontosítja azokat a kérdéseket, amelyeket korábban a testület felvetett. A miniszter ezek alapján úgy vélekedett, hogy azok a kritikák és félelmek, amelyek a közigazgatási bíróság függetlenségével kapcsolatosan felmerülnek, tárgytalanná válnak.
