Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Europe CARES – Inkluzív és minőségi oktatás a fogyatékossággal élő gyermekek számára” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés célkitűzése, hogy biztosítsa „a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek inkluzív oktatáshoz való jogát az Európai Unióban.”
A kezdeményezés célkitűzése, hogy biztosítsa „a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek inkluzív oktatáshoz való jogát az Európai Unióban.” A kezdeményezés szerint, míg „több mint 70 millió uniós polgár él fogyatékossággal, és 15 millió gyermeknek van sajátos nevelési igénye sokan közülük túlzott mértékű akadályokkal szembesülnek a minőségi […] és inkluzív oktatáshoz való joguk gyakorlása során. A szervezők ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy készítsen jogszabály-tervezetet az inkluzív oktatás közös uniós keretéről, amely biztosítja, hogy a korai beavatkozás körében nyújtott szolgáltatások, az oktatás és az oktatásból a munka világába való átmenetet terén egyetlen gyermek se maradjon le”.
A Szerződések értelmében az EU jogi lépéseket tehet a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés leküzdése érdekében, valamint támogathatja az oktatási és szakképzési rendszerek terén a tagállamok által tett erőfeszítéseket. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálja a javaslat tartalmát.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. március 4-én került sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt és reagál rá. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
A „Europe Cares” kezdeményezés weboldala ITT található.
Háttér
Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Ezzel 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésekor olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését. 2017-ben Jean-Claude Juncker az Unió helyzetéről tartott beszédében elhangzottaknak megfelelően az Európai Bizottság reformjavaslatokat terjesztett elő az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 decemberében egyetértésre jutott a reformról, és a felülvizsgált szabályok 2020. január 1-jétől alkalmazandók lesznek.
Az európai polgári kezdeményezés – hivatalos nyilvántartásba vétele után – lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot jogi aktusokra vonatkozó javaslatok előterjesztésére a hatáskörébe tartozó területeken.
Az elfogadhatóság feltételei az alábbiak: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be; nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű; és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.
Az európai polgári kezdeményezések weboldala ITT megtekinthető.
