A jogállamiság és a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét, illetve a családi élet tiszteletben tartásához való jogot sérti minden olyan kórházi gyakorlat, amely – a törvényi garanciákat figyelmen kívül hagyva – egészségügyi indok nélkül, külön kérés ellenére elválasztja az újszülöttet az édesanyjától a szülést követő kórházi ellátás során. Székely László ombudsman a szaktárcához fordult a helyes jogértelmezés és eljárásrend kialakításért.
Két civil szervezet beadványban sérelmezte, hogy Magyarországon még mindig bevett gyakorlat, hogy egymástól elválasztva, külön kórházi helyiségekben helyezik el az anyát és újszülött gyermekét. Az ezt kifogásoló két civil szervezet az ombudsmannak küldött beadványában kifejtette, hogy az eljárás ellentétes az egészségügyi törvény azon rendelkezésével, amely az anya és a gyermek szempontjából is az együttes elhelyezést, az úgynevezett „rooming-in” rendszert tekinti főszabálynak.
Az alapjogi biztos vizsgálatot indított és jelentésében hangsúlyozta, hogy a születés időszakában az egészségügyi intézményekre is kiterjed a magánszféra és a család védelmének követelménye, és az állam feladata, hogy erősítse ennek az elvnek a tiszteletét. A jelentés rögzíti, hogy az anya és a gyermek elválasztását az egészségügyi törvény irányadó garanciális szabályaiban foglaltak alapján kell megítélni. Eszerint az anyának joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt nem zárja ki egészségi kockázat, az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota. E törvényi rendelkezés egységnek ismeri el az anyát és gyermekét, védendő értékként határozza meg a folyamatos, háborítatlan együttlétüket. A betegtársak és azok gyermekeinek jelenléte nem írhatja felül azt a jogot, hogy az anya folyamatosan az újszülöttjével lehessen. Nem fogadható el, hogy ezt a törvényi garanciális szabályt az egyes intézmények házirendje vagy ellátási gyakorlata kiüresítse, relativizálja, vagy lerontsa.
A jelentésben a biztos kiemelte, hogy a szobatársak esetleges kényelme, az intézmény bababarát minősítésének hiánya, anyagi, infrastrukturális helyzete, vezetőinek álláspontja, az osztályon bevett munkarend, a napi rutin, vagy az ott dolgozó személyzet attitűdje nem képezheti jogi akadályát a gyermekközpontú megoldások kialakításának. Az ilyen érvek jogilag nem megalapozottak – tisztázza az ombudsman jelentése, amely szerint helyi munkaszervezési eszközökkel, a betegek szándékainak előzetes feltérképezésével kialakítható betegelhelyezéssel enyhíthetők, megelőzhetők a konfliktusok. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a szülést követő napok kórházi tartózkodása során az anya – kimerültsége, fáradtsága okán, indoklási kötelezettség nélkül – bármikor kérheti a kórházi személyzet segítségét a gyermek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó gondozásában. A biztos szerint az egészségügyben általánossá kell tenni azt a szemléletet, amely az anyákat és gyermekeiket azonos érdekű félként, és az anyát a gyermeke érdekében eljáró, felelős partnerként kezeli.
A szaktárca a megkeresésre adott válaszában a biztost kezdeményezésekről, fejlesztésekről tájékoztatta. Ezek előremutató jellegét a jelentés nem vitatta, de az ombudsman utalt arra, hogy további intézkedések szükségesek: a szemléletváltás alapjait nem csak a kiemelt, támogatott, bababarát minősítéssel rendelkező kórházak esetében kell megteremteni. Ajánlásában felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jelenlegi szabályok, a törvényi követelmények egységes és helyes értelmezése és alkalmazása érdekében, szükség szerint pedig kezdeményezze belső szakmai egyeztetés összehívását. Az ombudsman kezdeményezte azt is, hogy fontolják meg a „rooming-in” alternatíváját jelentő, a kórházból mihamarabbi biztonságos távozást lehetővé tevő ambuláns szülészeti ellátás koncepciójának kidolgozását és jogszabályba foglalását.
