Egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az európai vízkészletek. A Parlament – ennek orvoslására – kedden elfogadta álláspontját a vízhiányt a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újrahasznosításával kezelni hivatott jogszabálytervezetről. Az új jogszabály meghatározza a minőségi feltételeket és az visszanyert vizet előállítók kötelezettségeit.
A jogszabálytervezetben meghatározzák a mezőgazdaságban öntözésre használható, visszanyert víz minőségi minimumfeltételeit. A jogszabálytervezet emellett a visszanyert víz előállítására, célba juttatására és tárolására vonatkozó szabályokat és kockázatkezelési lépéseket is tartalmaz.
A visszanyert vizet (azaz települési szennyvíztisztító telepekről származó, kezelt szennyvizet) nyersen fogyasztandó, vagy feldolgozandó élelmezési célú termények, vagy nem emberi fogyasztásra szánt termények öntözésére használják majd. A Bizottságnak öt éven belül fel kell mérnie, hogy vajon az újrahasznosított víz más módon is felhasználható-e.
A képviselők szerint ezalatt a tagállamok engedélyezhetnék a visszanyert víz egyéb felhasználását, például az iparban, rekreáció során vagy a környezetvédelem terén. Erre abban az esetben kerülhetne sor, ha a tagállamok biztosítják az emberi és állati egészség, és a környezet védelmét.
A jelentéstevő szerint
„A víz használata és újrafelhasználása terén is a körkörös gazdaság felé kell haladnunk. Jelenleg évente 1,1 milliárd köbméter vizet nyerünk vissza, 2025-re ez akár 6,6 milliárd köbméterre emelkedhet. Ehhez kevesebb, mint 700 millió eurót kellene befektetni. Viszont a szennyvíztelepekről érkező víz több mint felét újrahasznosíthatnánk, ez pedig öt százalékkal csökkentené a friss víz kitermelését” – mondta a témáért a Parlamentben felelős olasz szocialista képviselő, Simona Bonafè.
A következő lépések
A jogszabálytervezetről alkotott parlamenti álláspontot 588 szavazattal, 23 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett fogadták el. Az uniós szakminiszterekkel akkor kezdődhet el a tárgyalás a jogszabály végleges formájáról, ha a miniszterekből álló Tanács megegyezik közös álláspontjáról.
Háttér
Az Európai Unió vízforrásai egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlan időjárás és a szárazság a települések és a mezőgazdaság megfelelő ivóvíz-ellátását veszélyezteti.
A megfelelően kezelt szennyvíz – elsősorban mezőgazdaságban történő – használatával csökkenthető a vízkitermelés. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt 30 évben drámaian megnőtt a szárazságok gyakorisága, intenzitása, és környezeti és gazdasági hatása. A 2017 nyári szárasság jól illusztrálja a gazdasági veszteség méretét: az olasz mezőgazdaság például önmagában kétmilliárd eurós kárt szenvedett.
Az Unió vízforrásaira a vízkitermelés (különösen a mezőgazdasági öntözés, de az ipari és a lakossági céljából történő is) jelenti a legnagyobb veszélyt.
