Az interneten jogtalanul megosztott képek és videók ellen lép fel februári kampányában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline szolgálata – közölte hétfőn a hatóság.
Tavaly naponta átlagosan két bejelentés érkezett internetes jogsérelem miatt az NMHH jogsegélyszolgálatához, az Internet Hotline-hoz (IH), leggyakrabban adathalászat és hozzájárulás nélkül megosztott tartalmak miatt.
A február 5-ei biztonságosabb internet napján a szolgálat a jogtalanul közzétett képekkel és videókkal okozott jogsértésekre emlékeztet minikampányával, amelyben egy egyetemista csapat kreatív videóját osztja meg netes közösségi felületeken – jelezték.
Kiemelték: a 731 bejelentés közel 15 százaléka a közösségi médiában vagy chatszolgáltatáson keresztül elért tartalom problémáira hívta fel a figyelmet. Leggyakrabban a Facebook, az Instagram, a Viber, a WhatsApp és a Facebook Messengere adott felületet a bejelentett sérelemnek, az esetek közel 5 százaléka a YouTube-on elérhető tartalommal foglalkozott. A bejelentések ötöde hivatkozott e-mailben érkezett jogsértő tartalomra.
A közlemény felidézi: a hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom mindig a jogsegélyszolgálathoz leggyakrabban érkező problémák egyike volt. 2018-ban is ez adta a bejelentések 17 százalékát. A sérelmet ilyenkor általában a közösségi médiában, videomegosztón megjelent fénykép vagy videó okozza, amelynek közzétételéhez az érintett – ábrázolt vagy idézett személy – nem járult hozzá. A sérelem a megosztott tartalom érzékenységétől függően érinti kellemetlenül vagy éppen nagyon fájdalmasan az elszenvedőt.
Erről a jellegzetes netes visszaélésről készített képernyőfilmet a Budapesti Corvinus Egyetem öt kommunikáció- és médiatudomány alapszakos diákja is, amelyet az NMHH felkarolt, és az alkotók hozzájárulásával minikampányban népszerűsíti a Youtube-on a biztonságosabb internet napon, február 5-én – közölték.
Az NMHH tájékoztatása szerint a közel háromperces kisfilm pergő cselekménye mindvégig a főszereplő telefonjának képernyőjén zajlik, és azt mutatja be, hogy egy szakítás után miként él vissza immáron a sértett volt barátja néhány intim felvétellel.
2018-ban kiemelkedően sok adathalász-kísérlettel találkoztak a szolgálat szakemberei – ez a bejelentések negyedét tette ki -, az ide tartozó esetek tavaly váltak a leggyakoribbá az IH kilenc kategóriája közül.
A legjellemzőbbek a nagy szolgáltatók nevében kiküldött hamis számlaértesítők és adategyeztető e-mailek voltak. Az adathalászat műfaja sokat változott az elmúlt években is, megjelentek az egyénre szabott adathalász-kísérletek, amikor a kiberbűnözők már nem tömegesen küldik szét üzeneteiket, hanem egy-egy tudatosan kiválasztott célszemély ellen indítanak támadást, vélt online viselkedése alapján fenyegetik, igyekeznek anyagilag vagy adatlopással zsarolni – tudatták.
Tavaly 95 pedofil tartalmat vizsgáltak meg a jogsegélyszolgálatnál, kétszer annyit, mint 2017-ben. Az INHOPE-tól, a hotline-ok nemzetközi hálózatából érkezett pedofil tartalmú bejelentések száma is több mint két és félszeresére – negyvenre – nőtt.
Ezekben az esetekben külföldi hotline-ok olyan tartalmakról értesítették a magyar szolgálatot, amelyeket náluk jelentettek be, de magyar szervereken találhatók. A hazai jog alapján is gyermekpornográfiának minősülő esetekben az IH a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaival karöltve dolgozott a tartalmak eltávolításán – írták.
A tájékoztatás szerint jelentősen nőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor az IH fordult az INHOPE hálózatához a Magyarországon bejelentett, de külföldi szerveren tárolt tartalmak miatt (62 eset a 2017-es 9-hez képest), vagyis a megnövekedett bejelentésszám jelentősen élénkítette a nemzetközi együttműködést a probléma megoldásában.
A 2011 óta működő Internet Hotline az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek kilenc kategóriában.
Ezek: adathalászat, zaklatás, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, drogfogyasztásra, terrorizmusra buzdító, rasszista, erőszakos vagy pedofil tartalom és egyéb, a kiskorúakra veszélyes tartalom. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, az IH levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat.
A hotline 2011 óta több mint négyezer-ötszáz bejelentés ügyében járt el. A szolgálat weboldala 2017-ben megújult, felületén mobileszközről is könnyen lehet bejelentést tenni. Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, bárki kérhet segítséget akár névtelenül is – írták.
Kapcsolódó cikk:
