Az ügyészségi nyomozás szervezete 2019. február 1-jével megújul, amelynek keretében az ügyészségi nyomozás eddigi széttagolt rendszere egy egységes struktúrába, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül.
Az új Büntetőeljárási törvény gyakorlata – A legjelentősebb változásokról a bíró és az ügyvéd szemüvegén át – Kérdezzen szakértő előadóinktól! – Jogi Fórum konferencia, 2019. március 22. – Részletek, regisztráció
_________________________________________________________________________________
A 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét. Az új törvény az ügyészségi nyomozás fenntartását továbbra is indokoltnak tartotta például a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében.
Az új törvény az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe utalja továbbá a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket, így például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés meghatározott eseteit, figyelemmel azok tárgyi súlyára és arra, hogy e bűncselekmények bizonyítása is általában nehezebb.
Az új Büntetőeljárásról szóló törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Ezért – a teljesség igénye nélkül – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását a Büntetőeljárásról szóló törvény hatályba lépését követően a rendőség végzi.
Az ismertetett jogszabályváltozás miatt és az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében, annak szervezeti megújítására is sor kerül, amelynek eredményeképpen a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység 2019. január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Ezzel egyidejűleg, 2019. február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű és a felsorolt területekre kiterjedő illetékességű regionális ügyészséggé átalakuló
- Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség (Budapest főváros, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye),
- Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- Győri Regionális Nyomozó Ügyészség (Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye),
- Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye) és
- Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye).
A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a Nyomozó Osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészég Nyomozás Felügyeleti Osztálya lesz.
További változás az ügyészségi nyomozás megújítása kapcsán, hogy a fővárosra kiterjedő illetékességgel szintén 2019. február 1-jével létrejön a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ezen ügyészi szerv fogja többek között ellátni az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség látja el továbbá az előkészítő eljárások felügyeletét is a fővárosban.
A részben új szervezeti egységek megnevezése és elérhetősége a változással egyidejűleg megtalálható lesz az ügyészség honlapján – ITT.
