A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által december közepén elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt – amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett – 129 igen, egy nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.
A törvény rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, a kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat. A törvény megteremti a kormányzati létszámgazdálkodás jogi kereteit.
Külön fejezet szól a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkről, az őket illető jogosultságokról, kedvezményekről, támogatásokról.
A törvény kormányzati igazgatási szervek közé sorolja a kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok mellett a kormányhivatalokat, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt. A jogszabály nem vonatkozik a rendvédelmi szervekre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra.
A kormányzati tisztségviselők politikai szolgálati (például a politikai felsővezető, politikai tanácsadó), biztosi (kormánybiztos, miniszteri biztos) vagy kormányzati szolgálati (szakmai vezetők) jogviszonyban állhatnak. De a kormányzati szervek továbbra is alkalmazhatnak munkaviszony keretei között munkavállalókat.
Az új törvény szerint a miniszterelnök amellett, hogy a kormány irányítása alatt álló szerveknek feladatokat határoz meg, közvetlen irányítása alá vonhatja az államigazgatás egyes ágazatait, illetve kormányzati igazgatási szerveket.
A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra, osztályokra és titkárságokra tagozódik.
A kormány – figyelembe véve a miniszter vagy a kormányzati szerv vezetőjének javaslatát – határozatban állapítja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát. Létrejön a “központosított álláshelyállomány”: ha a minisztériumoknak, hivataloknak munkaerőre van szüksége, innen igényelhetnek.
A kormányzati szerv alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet be kell tölteni, ha hat hónapig ez mégsem sikerül, az álláshely átkerül a központosított állományba.
Általános magatartási követelmény a kormánytisztviselővel szemben a jóhiszeműség és a tisztesség, a joggal való visszaélés tilalma, a szakszerűség, a hatékonyság. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása miatt ellenőrizheti. Ugyanakkor érdemtelenség miatt felmenthetik azt, aki a munkahelyén kívül úgy viselkedik, hogy azzal súlyosan rombolhatja az őt foglalkoztató kormányzati szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat.
Azzal létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább érettségizett vagy középszintű szakképesítése van, valamint esküt tesz. A jogviszony megszűnik, ha az érintett betölti 70. évét. Lehetőség lesz teljesítményértékelésre, amely alapján a kormánytisztviselő illetménye legfeljebb 20 százalékkal csökkenthető, illetve legfeljebb 30 százalékkal növelhető.
A minisztériumokban a legalacsonyabb besorolási fokozatba tartozó kormánytanácsos illetménye legalább 250 ezer forint, a legmagasabb kategóriába tartozó közigazgatási államtitkáré pedig maximum 1,9 millió forint. A főhivatalokban és a központi hivatalokban dolgozók alapilletménye 200 ezer és 1,3 millió forint között lehet. A kormányhivatalokban a legalacsonyabb illetmény 145 ezer forint, a legmagasabb 800 ezer forint.
A munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra, de lehetőség van munkaidőkeret használatára is. Naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ezért a kormánytisztviselőt szabadidő illeti meg.
Rendelkeztek a távmunkáról és az otthoni munkavégzésről is. Rögzítik: a kormánytisztviselő alapszabadsága a mostani 25 helyett évente 20 nap.
Kedvezményeket kapnak a gyermeket nevelő kormánytisztviselők: a gyermek hároméves koráig csak hozzájárulásukkal lehet beosztani őket egyenlőtlen munkaidőre, a pihenőnapjaiknak hétvégére kell esnie, nem rendelhető el nekik rendkívüli munkaidő, készenlét és éjszakai munkavégzés sem. Családalapítási támogatást is kaphatnak a kormánytisztviselők kamatmentesen a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben.
A 297 paragrafusból és négy mellékletből álló törvény 2019. január 1-jén lépett hatályba, de annak legtöbb rendelkezését csak március 1-jétől kell alkalmazni. A kormánytisztviselőket március 15-éig kell tájékoztatni jogviszonyuk átalakulásáról, illetményük összegéről.
