Minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása. Kiemelt közérdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok gazdálkodása – közte a kampánypénzek felhasználása – törvényes és példamutató legyen. – Az Állami Számvevőszék jogállami működését és ellenőrzési függetlenségét támadó, a közvéleményt szándékosan félrevezető, valótlanságokat tartalmazó pártpolitikai nyilatkozatokkal és sajtóhírekkel kapcsolatbantett közzé közérdekű tájékoztatást.
Az ÁSZ törvényi előírások alapján végzett ellenőrzéseit támadó, valótlanságokra épülő nyilatkozatok és félrevezető sajtóhírek a jogállamiság elleni támadást jelentenek. Az ÁSZ hangsúlyozza: a jogállam alapelve a jogkövető magatartás, és a törvényi előírások nem ismerete senkit nem mentesít a felelősség alól.
A kampánypénzek ellenőrzéséről
Az ÁSZ hangsúlyozza: a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek törvényben előírt ellenőrzése jelenleg folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még tervezetek és nem nyilvánosak. A jelentéseket kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni. A jelentéstervezetekben lévő megállapítások és egyéb információk nyilvánossá tétele jogosulatlan adatkezelést valósít meg, ami veszélyezteti a jogállam működését. Az ÁSZ a pártokkal kapcsolatos minden megállapítását jelentésekbe foglalja, amelyeket az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek értékelése után a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz a honlapján.
Az ellenőrzések időzítéséről
A törvényi előírás szerint az Állami Számvevőszéknek a 2018. április 8-i országgyűlési választást követő egy éven belül kell elvégeznie a kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzését. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ ellenőrzése nincs semmilyen összefüggésben a májusi európai parlamenti választással. Az ÁSZ ellenőrzése és az EP-választás közötti összefüggést terjesztő pártpolitikai nyilatkozatok és sajtóhírek szándékosan félrevezetik a közvéleményt.
A pártokat érintő ellenőrzésekről
Az Állami Számvevőszék számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell. Az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, ellenőrzéseivel hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, végső soron a politikai élet tisztaságához. Ellenőrzései során az ÁSZ mindenben a vonatkozó törvényi előírások szerint, a jogállam védelme, a törvényi előírások betartása érdekében jár el, és a vonatkozó törvények keretei között biztosítja a jogszabályok szerinti eljárást. Az ÁSZ minden pártot azonos törvényi előírások alapján és eljárási szabályok szerint ellenőriz.
Emlékezetes: az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) 2010-ben a Magyarországról szóló jelentésében arra tett javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is. A GRECO 2010-es jelentésében azt is javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül a politikai finanszírozási szabályok megsértésének akkori szankcióit, a szankciók legyenek hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Tanács szervezete szigorúbb ellenőrzést és a szabálytalanságok esetén keményebb szankciókat várt el Magyarországtól. A nemzetközi felvetéseknek – valamint az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatainak is köszönhetően – 2010-től a magyar Országgyűlés több ütemben szigorította a pártok gazdálkodásának jogszabályi környezetét, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó előírásokat. A törvényi változások következtében a politikai pártok ellenőrzése szigorodott az elmúlt években, ami az ÁSZ ellenőrzési módszereit és gyakorlatát is meghatározza, hiszen az ÁSZ minden esetben a vonatkozó és a hatályos törvényi előírások alapján végez ellenőrzést. A magyarországi jogszabályi környezetben, illetve az ÁSZ ellenőrzési tevékenységében történt előrelépést a GRECO is megerősítette, ugyanis a 2015-ös jelentésében már azt írta, hogy „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén”.
Az egy százalék alatti eredményt elért pártok ellenőrzéséről
A kampánytörvény előírásai szerint az Állami Számvevőszék a mandátumhoz jutott egyéni jelölteket és az április 8-i választáson egy százalék feletti eredményt elért jelölőszervezeteket (pártokat) ellenőrizheti. A törvény azt is előírja, hogy az egyéb jelöltek és jelölőszervezetek tekintetében az ÁSZ más jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére végezhet ellenőrzést. A törvényi előírás szerint az ellenőrzés iránti kérelmet a választást követő három hónapon belül – tehát 2018. július 8-ig – lehetett benyújtani bizonyítási indítvány csatolásával.
Az Állami Számvevőszékhez a törvényben meghatározott határidőig nem érkezett az ellenőrzés iránti kérelem. Mindez azt jelenti, hogy a vonatkozó törvényi előírás alapján az ÁSZ nem ellenőrizheti a 2018. április 8-i választáson egy százalék alatti eredményt elért jelölőszervezeteket, ezt ugyanis egyik jelölt vagy jelölőszervezet sem kezdeményezte a törvényben megadott határidőig. Bármelyik az Állami Számvevőszéket most alaptalanul támadó és gyakorlatilag jogsértésre biztató párt kezdeményezhette volna az ellenőrzést, de egyik sem tette meg a jogállam keretein belül. Az április 8-i választáson egy százalék alatti listás eredményt elért jelölőszervezetek a vonatkozó törvényi előírás alapján a kampánytámogatást teljes egészében kötelesek visszafizetni a Magyar Államkincstárnak. Ebből kifolyólag a vonatkozó törvényi előírás alapján ezen jelölőszervezetek esetében az Állami Számvevőszéknek nincs ellenőrzési hatásköre, valamint a visszafizetés érvényesítésében, behajtásában nem az ÁSZ az illetékes.
A Momentum és a Párbeszéd ellenőrzéséről
A kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölőszervezetek számára. Ezek betartása teremti meg a kampánypénzek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Köztudott, hogy a törvényi előírások nem ismerete nem mentesít a be nem tartás következményei alól. A Momentum Mozgalom és Párbeszéd Magyarországért Párt ellentmondásos és félrevezető nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy nem ismerik az általuk felvett kampánypénzek felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos jogállami kereteket, törvényi előírásokat, eljárási szabályokat.
Az Állami Számvevőszék a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztéséről szóló tájékoztatást, valamint az ellenőrzésükről szóló jelentéstervezetet észrevételezésre már korábban megküldte a pártoknak. Az ÁSZ a két párt beérkezett észrevételeinek értékelése után a megállapításait jelentésekbe foglalja, amelyeket a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz a honlapján. A költségvetési támogatás felfüggesztése nem az állami támogatás végleges megvonását jelenti. Amennyiben az érintett pártok megfelelnek az átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra vonatkozó törvényi előírásoknak az ÁSZ visszavonja az intézkedést, és a pártok utólag megkaphatják a felfüggesztett költségvetési támogatásukat.
A pártok tiltott támogatásáról
Az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen „büntetést”, vagy „bírságot”. Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor megállapítsa annak az értékét. A megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, annak érvényesítése pedig a törvényben meghatározott hatóság kizárólagos jogköre.
Az ÁSZ hangsúlyozza: amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított a finanszírozásának átláthatósága, a jogszabállyal ellentétes pénzügyi előnyhöz juthat, valamint a tiltott támogatás elfogadása korrupciós veszélyt jelent. Azok a pártok, amelyeknél az ÁSZ az elmúlt években tiltott támogatást tárt fel intézkedési terveket készítettek, amelyekben vállalták, hogy a jövőben intézkedéseket tesznek a tiltott támogatás elfogadásának elkerülése érdekében. A Fővárosi Törvényszék pedig jogerős, másodfokú határozatában megerősítette az ÁSZ alkotmányos pozícióját, amikor kimondta, hogy a Számvevőszék jelentései bíróság előtt nem felülvizsgálhatók.
Egyes pártok hétvégi sajtónyilatkozatairól, illetve a félrevezető sajtóhírekről
Az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt hétvégi sajtóközleményeit. Megdöbbentő módon a DK „vegzálásnak” nevezte a közpénzekkel való, törvényi előírásoknak megfelelő elszámolást, valamint szolidaritást vállalt a törvénysértésekkel. Az MLP közleményében a jogállami keretek átlépésére, a törvénysértések következményeinek eltussolására biztatta az Állami Számvevőszéket, valamint durván megtámadta az ÁSZ függetlenségét.
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől – így a kormányzattól és a pártoktól – függetlenül, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a pártpolitikától, nem vesz részt a pártpolitikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat. Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az Állami Számvevőszékkel szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg.
