Az ír-északír pótmegoldás aktiválására csak legvégső esetben kerülhet sor az Egyesült Királyság európai uniós kiválását követően, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges – erősítette meg hétfői közös levelében az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.
Az EU a brit kilépés tervezett dátumát, 2019. március 29-ét követően a lehető leghamarabb kész megkezdeni a tárgyalást a jövőbeli viszonyrendszerről, így minimalizálva annak a kockázatát, hogy az átmeneti időszak végéig ne sikerüljön megállapodni, és alkalmazni kelljen az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldást, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja.
A levélben ismételten leszögezték, hogy nem módosítható, nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés, amelyről közel két év egyeztetés után sikerült nagy nehezen megegyezni.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagországok állam- és kormányfői által még decemberben jóváhagyott nyilatkozatnak van “jogi értéke” és a leghatározottabban “köti” az Európai Uniót. Ebben a mostanihoz hasonló tartalmú deklarációban a huszonhetek vezetői kiemelték, hogy nem tárgyalható újra a kiválási egyezmény, ugyanakkor kimondták, a pótmegoldás csak biztosítékként szolgál, és szándékukban áll gyorsan kidolgozni az újabb megállapodást a kiváltására.
Az Európai Bizottság részéről Jean-Claude Juncker elnök aláhúzta, hogy a brit kormányhoz hasonlóan a brüsszeli testület sem érdekelt abban, hogy a pótmegoldásnak fordítható backstop-mechanizmus életbe lépjen akár egyetlen napra is.
Arról is beszámolt, hogy amennyiben az átmeneti időszak végéig még nem zárulna le a jövőbeli kapcsolatokról szóló szerződés tagállami ratifikációjának folyamata, akkor a bizottság kész lenne javaslatot tenni a legfontosabb rendelkezések átmeneti alkalmazására.
A brüsszeli testület rámutatott emellett: az egyezmény semennyiben nem befolyásolja, illetve nem írja felül a több évtizedes ír-szigeti konfliktust lezáró, 1998-as nagypénteki megállapodást, és a pótmegoldás csakis a legszükségesebb mértékben érintené az Észak-Írországra vonatkozó szabályozást.
A brit parlament alsóháza egy nagyjából egy hónapos halasztás után kedden fog szavazni a Brexit-megállapodásról, a jóváhagyás azonban továbbra is erősen kérdéses, sokak szerint pedig egyenesen kizárt, a mostani levél ellenére is.
Az egyezménybe foglalt backstop-opció értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír kemény határ újbóli bevezetésének elkerülésére.
Sajtójelentések szerint már több mint száz európai parlamenti (EP-) képviselő írt alá egy nyílt levelet, amelyben a kilépésről szóló döntés újragondolására kérik az Egyesült Királyság polgárait a következő generáció, a fiatalok érdekében. A dokumentum szerint a friss közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a szigetországban nő a támogatottsága egy újabb népszavazásnak, egyre többen belátják, hogy a Brexit mindkét fél számára “katasztrofális következményekkel” járna.
A The Guardian című brit napilap arról írt névtelenséget kérő uniós forrásokra hivatkozva, hogy Brüsszelben arra számítanak, a brit kormányfő a márciusi határidő meghosszabbítását fogja kérni a következő hetekben, amennyiben a törvényhozás leszavazza a szerződést, s ebben az esetben rendkívüli EU-csúcs összehívása várható.
A cikk szerint az EU kész lenne júniusig kiterjeszteni a kilépés (és az egyezmény elfogadásának) határidejét, további hosszabbítás ezután akkor képzelhető el, ha előrehozott választásokat vagy új népszavazást írnának ki az Egyesült Királyságban.
Szakértők figyelmeztettek, hogy a hosszabbítás a május végi EP-választások miatt komoly komplikációkat okozhat.
