Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartotta az Alkotmányjogot Oktatók I. Országos Találkozóját a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE). A Találkozót az Egyesület hagyományteremtő szándékkal azért kezdeményezte, hogy az ország különböző jogi egyetemein oktatók tapasztalatot cseréljenek az alkotmányjog helyzetéről, az oktatás kihívásairól és a hallgatók motiváltságáról.
A csaknem 50 oktató részvételével megtartott rendezvény házigazdája Székely László ombudsman volt, eljött a találkozóra az Alkotmánybíróság elnöke és további négy tagja, a NAIH elnöke és a Kúria bírája.
Köszöntőjében Székely László felhívta a figyelmet a módszertani kérdések fontosságára: az új generációk számára közérthetővé kell tenni az alkotmányjogot, a saját nyelvükön, informatikai tudásuknak és igényeiknek megfelelően kell megszólítani őket. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az oktatók felelősségéről beszélt, hiszen az alkotmányjoggal a hallgatók többnyire az első évfolyamokon ismerkedhetnek meg, ott szerzik első benyomásaikat a jog világáról. Sulyok Tamás arra is rámutatott, hogy az alkotmányjog nem csupán elvont jogág, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó terület is. Felhívta a figyelmet az elvi-eszmei alapokra, amelyek a tételes jogi szabályozáson feltétlenül túlmutatnak.
Kukorelli István professzor, korábbi alkotmánybíró, a MAE korábbi elnöke kifejtette, hogy az alkotmányjog oktatása hivatás: nem elég magas tudással rendelkezni, hanem törekedni kell az alkotmányos gondolkodásmód átadására is az új jogásznemzedékek számára.
A plenáris előadások résztvevői közül Smuk Péter MAE elnök összehasonlította a magyarországi jogi karok alkotmányjogi oktatásának módszerét és helyzetét, felhívva a figyelmet arra, hogy a különbözőségek különösen indokolják a tapasztalatcserét. Schanda Balázs egyetemi tanár, alkotmánybíró az alkotmányos értékek oktathatóságáról tartott előadásában kitért a példaadás jelentőségére:hitvallása szerint nem csupán ismereteket kell átadni, hanem értékeket kell közvetíteni. Somody Bernadette, az ELTE adjunktusa amellett érvelt, hogy a didaktikus, frontális képzés helyett vagy mellett fontos lenne a hallgatókat jobban integrálni a képzésbe, és eseteken keresztül formálni az érveléstechnikát.
Az előadásokat követően négy panelbeszélgetésre került sor. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE adjunktusa moderálásával a módszertani kihívásokat elemezték, a Kovács András György kúriai bíró által vezetett panel témája az volt, hogy vajon a friss diplomás fiatalok alkotmányjogi ismeretei elégségesek-e a munkaerőpiacon. Stumpf István alkotmánybíró, a győri egyetem professzora vezetésével azt vették górcső alá, hogy az alkotmányjog oktatásában mennyiben kell figyelembe venni más tudományterületek kérdéseit, Gárdos-Orosz Fruzsina, a Jogtudományi Intézet vezetője pedig beszélgetőtársaival a külföldi példákat és azok átültethetőségét vizsgálta.
