Nagyon fontos Nagy-Britannia és Magyarország további zavartalan jogi együttműködése, függetlenül attól, hogy milyen irányt vesz a brit EU-tagság megszűnésének folyamata (Brexit) – mondta csütörtökön Londonban Trócsányi László.
Az igazságügyi miniszter a nap folyamán tárgyalt brit hivatali partnerével, David Gauke-kal, valamint Natalie Evans bárónővel, a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza vezetőjével – aki e minőségében a kabinet tagja -, és Bob Neill-lel, az alsóház igazságügyi bizottságának elnökével, a parlament brit-magyar baráti csoportjának vezetőjével.
Megbeszélései után Trócsányi László elmondta: a két ország jelenlegi együttműködése kiterjed a polgári jog, a családjog, a kereskedelmi jog és a büntetőjog területére egyaránt. Tekintettel a Nagy-Britanniában élő nagy létszámú magyar közösségre, valamint az erőteljes kereskedelmi és igazságügyi kapcsolatokra, a két ország ezeken a területeken “ezer szállal kötődik” egymáshoz – tette hozzá.
Az igazságügyi tárca vezetője kifejtette: a következő időszakban számos szakmai területen – például a diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerésének ügyében – kérdések vetődnek majd fel. Az Egyesült Királyság és az EU majdani kapcsolatrendszerét körvonalazó, a múlt heti soron kívüli EU-csúcson elfogadott politikai nyilatkozat kijelöl ugyan bizonyos irányokat, de részleteket nem tartalmaz, ezért a megbeszélések egyik hangsúlyos eleme az volt, hogy Magyarország érdeke a Londonnal meglévő jelenlegi együttműködési szint megőrzése, és az, hogy ne legyen visszalépés egyebek mellet olyan területeken, mint a családjog vagy a büntetőjog – mondta Trócsányi László.
Hozzátette: tárgyalásai során David Gauke brit igazságügyi miniszter és Bob Neill, az alsóház igazságügyi bizottságának elnöke egyaránt megerősítette, hogy az Egyesült Királyság is érdekelt a mostani szoros kapcsolatok fenntartásában.
Elmondta: tárgyalásain a közvetlen szakmai kérdések mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok jogosultságai nem csorbulhatnak, ahogy ezt egyébként a soron kívüli EU-csúcson szintén elfogadott kilépési megállapodás is elismeri.
Trócsányi László a brit igazságügyi tárca vezetőjével emellett megbeszélést tartott a bírósági igazgatási rendszerről is. A magyar igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy Magyarországon létrejön az önálló, elkülönült közigazgatási bírósági rendszer, amelynek igazgatásában az igazságügyi miniszternek is szerepe lesz.
Tárgyalásain szóba került, hogy a londoni alsóház december 11-én szavaz a Brexit feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásról. Trócsányi László beszámolója szerint partnerei elmondták: ha a parlament a megállapodást nem fogadja el, a továbbiak szempontjából meghatározó lenne, hogy milyen többségű az elutasítás. A brit tárgyalópartnerek úgy gondolják, hogy ha csekély többség szavaz nemmel az egyezményre, akkor lenne lehetőség a Brexit-folyamat folytatására, nagy többségű elutasítás azonban bizonytalan helyzetet teremtene.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány készít-e készenléti terveket arra az eshetőségre, ha a kilépési megállapodást a brit parlament elveti, Trócsányi László úgy fogalmazott: a magyar kormány európai uniós tematikájú ülésein a Brexit mindig napirenden szerepel, és a kormány felkészül arra, hogy nem várt eseményekre is reagáljon. Több különböző forgatókönyvre készülnek háttéranyagok, mivel legalább három-négy megoldás elképzelhető, arra a nem kívánatos esetre pedig, ha a brit parlament leszavazná a Brexit-megállapodást, nemcsak Magyarországnak, hanem az összes európai országnak fel kell készülnie – mondta az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: a magyar kormány teljes elkötelezettséggel vallja, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzetének védelmét a kilépési megállapodás elutasítása esetén is biztosítani kell.
