A Kúria közelmúltban publikált egyik ítélete (Kfv.V.35.533/2017/5) szerint az adóhatóság 2012. év vonatkozásában a civil szervezeteknek felajánlható 1%-os személyi jövedelemadó (szja.) felhasználását ellenőrizte. Ennek eredményeként a tárgyévi felajánlás teljes visszafizetését, sőt még az előző évben felajánlott és tartalékol összegekből közel 34 millió forint befizetését is előírta. Valótlan adatok közlése miatt pedig a jövőre nézve ki is zárta a felajánlásokból.
Az ügy leírása szerint az adóhatóság több gyanús, közérdekű tevékenységgel össze nem férő körülményt is feltárt. A civil szervezet megbízott egy Kft.-t gyermekek ételintolerancia vizsgálatával, de a borsos, közel 20 millió forintra rúgó megbízási díj ellenében a Kft. által kiszámlázott 263 db vizsgálatból csak 60 db elvégzése volt bizonylattal igazolt. Az autista betegek körében elvégzett hasonló vizsgálatokról kiállított 3 milliós számla fejében pedig a civil szervezet egyetlen, a Kft. által elvégzett vizsgálatot sem tudott igazolni.
A civil szervezet egy Toyota Prius gépkocsit is vásárolt, és ennek fenntartási költségeit (közel 740 ezer forint) működési költségei között számolta el a felajánlások terhére, de nem tudta igazolni, hogy ez ténylegesen a közhasznú tevékenység érdekében merült fel.
A legnagyobb tétel (több, mint 31 millió forint) egy gyermekkórház javára végzett digitális röntgenfejlesztési projekthez kapcsolódott. Itt az adóhatóság és bíróság azt rótta a felperes terhére, hogy egy újonnan alakult és szabálytalanul működő cégnek adott megbízást, ahelyett, hogy a projektben már részt vevő vállalkozásokkal közvetlenül szerződött volna. Ez ugyanis jelentős túlárazással járt (a valós költség 20 millió forinttal alacsonyabb volt), a cég „formális közreműködése ténylegesen a felmerült költségek jelentős plusz költséggel történő továbbszámlázásában merült ki”.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ítélet végkicsengése szerint elsősorban annak van jelentősége, hogy a megszokottól eltérően ilyen ügyekben nem a hatóságot, hanem a civil szervezetet terheli a bizonyítási kötelezettség. Ha a civil szervezet és a bevont cégek alapvető fontosságú iratokat sem tudnak bemutatni, akkor ennek következményét nekik kell viselniük. Hiába mutatott be a civil szervezet kuratóriumi döntéseket, vizsgálati protokollokat, ezek csupán a felek közötti megállapodást és a vizsgálatok előkészítését bizonyították, azok elvégzését nem. Ezt a hiányosságot pedig nyilatkozattal és tanúvallomással sem lehet korrigálni. A tanú egyébként ellentmondásba is keveredett. A röntgenfejlesztés kapcsán a bíróság utalt személyi összefonódásra is, de lényegében az elvárható gondosság miatt már az is a civil szervezet hátrányára esik, ha egyáltalán teret enged a jogosulatlan felhasználásnak.
“Ez a szigorú bírósági megközelítés teljesen indokolt ilyen esetekben, mert a felajánlók bizalmának megőrzéséhez és ennek révén a közhasznú tevékenységek civil finanszírozásához fontos társadalmi érdek fűződik.” – hangsúlyozza Bajusz Dániel, az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.
