A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjával kapcsolatban az Alaptörvényből fakadó alkotmányos követelmény, hogy e rendelkezés hatálybalépését – 2014. május 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell az adás-vételi szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. – Az Alkotmánybíróság bírói döntés megsemmisítéséről és alkotmányos követelmény megállapításáról határozott.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék 24.Kf.20.623/2016/3. számú ítéletét, emellett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjával kapcsolatban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményként megállapította, hogy e rendelkezés hatálybalépését – 2014. május 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell az adás-vételi szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni.
A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kérelmet nyújtott be a Járási Földhivatalhoz, melyben kérte a saját és felesége tulajdonában álló, szántó művelési ágú termőföld ingatlan végleges más célú hasznosításának engedélyezését fedett trágyatároló kialakítása céljából, azonban ennek építését korábban a hatóság engedélye nélkül megkezdte. A Járási Hivatal hozzájárult a szántó végleges más célú hasznosításának folytatásához, egyidejűleg a termőföld engedély nélküli igénybevétele miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót. Az indítványozó ezt követően vevőként adásvételi szerződést kötött egy szántó művelési ágú ingatlanra. A Pest Megyei Kormányhivatal az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta. A határozattal szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, azonban az első és másodfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
Jelen ügyben a visszaható hatályú jogalkotás tilalma körében volt vizsgálandó az, hogy a támadott rendelkezés a jogerőre emelkedett hatósági döntésekhez további hátrányos jogkövetkezményt kapcsol. A vonatkozó rendelkezés alapján meg kell ugyanis tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevővel szemben az ingatlanügyi hatóság az adásvételi szerződés közlését megelőző öt éven belül jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az újonnan megállapított joghátrányt tehát egy korábbi bírságolás miatt kell alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközött az a bírói jogértelmezés, mely szerint nem lehetett a szabályozást akként értelmezni, hogy kizárólag az e rendelkezés hatályba lépését követően kiszabott földvédelmi bírság eredményezze az újonnan bevezetett joghátrány alkalmazását, az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását. Ezért az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel ellentétes jogerős bírói döntést megsemmisítette. A testület az alkotmányjogi panasz hatásköréhez igazodva a konkrét ügy érdemét érintő alkotmányossági vetületű kérdésekről határozott, de ennek a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit már az eljáró bíróságnak kell levonnia. Az indítványozó számára ilyenformán biztosítható hatékony jogorvoslat az Alaptörvény sérelmével szemben.
A határozathoz különvéleményt csatolt Czine Ágnes és Salamon László alkotmánybíró.
