A fogyasztók érdekében létrehozott békéltető testületek megkerülhetetlenek lettek a fogyasztóvédelemben. Tájékoztatnak, tanácsot adnak, nemcsak a fogyasztóknak, hanem szükség szerint a vállalkozásoknak is. Ha pedig nem tudja a vállalkozás a fogyasztóvédelmi vitát rendezni, azt a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő, független megyei és fővárosi békéltető testületek megoldják.
A jogalkotó felismerte, hogy a magánszemélyeken kívül segítségre szorulhatnak a társasházak, lakásszövetkezetek, és a vállalkozások is más vállalkozásokkal szemben, de még az egyházak is, például egy templom felújítása során. Ezért ezek a szervezetek is indíthatnak eljárást. Pénzügyi-biztosítási probléma esetén a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelten kezeli a békéltető testületeket. Ezt bizonyítja, hogy a 2018-as költségvetési törvény tervezetében már megnövekedett összegeket fordíthatnak a testületek működésükre, de az is, hogy Magyarország fogyasztóvédelmi politikája nagy hangsúlyt fektet rájuk.
A fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztók érdekében, de a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva hozta létre a békéltető testületeket, pontosan meghatározva az eljárások formáját, különösen támaszkodva a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekre, és a kereskedelmi és iparkamarákra.
A hazai fogyasztóvédelem ráadásul már megelőzte az uniós jogalkotást is, az online vitarendezés esetében Magyarország elsőként fogadta el azokat a szabályokat, amelyek segítik a fogyasztókat, ha internetes vásárlás során vitájuk van a vállalkozásokkal. Ugyanakkor a jogalkotó azt is felismerte, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottságát azáltal is csökkenteni lehet, ha csak egyszerűen együttműködésre kötelezi a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárás során.
Már 2017. első felében is jól látható, hogy közel húsz százalékos ügyszámnövekedés tapasztalható a békéltető testületeknél. Csak a 2016. évben közel tizenháromezer vitás ügyet zártak le a kamarák mellett működő testületek a fogyasztói jogok gyors és költségkímélő érvényesítése érdekében, és nagy számban adtak tanácsot is az érintetteknek.
A békéltető testületek másik nagy előnye, hogy országszerte megtalálhatóak és elérhetőek személyesen minden megyeszékhelyen, és a fővárosban és az interneten is könnyen, egyszerűen fordulhatnak hozzájuk a fogyasztók.
Milyen ügyekben lehet a békéltető testületekhez fordulni?
Bármilyen fogyasztóvédelmi vitás ügyben segítenek a testületek, amelyek a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződések megkötésével, teljesítésével, vagy épp szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével függenek össze.
Az sem számít, hogy hagyományos módon, üzletben vásárolt a fogyasztó, interneten rendelt, kupont használt fel, vagy termékbemutatón járt és vette észre, hogy nem kell mégsem neki az árucikk.
A szolgáltatásokat tekintve pedig, akár a vitatott közüzemi számlák, hűségszerződések, az áram és gáz kikapcsolása miatti eljárások, parkolási bírságok, tömegközlekedés során kapott büntetések, a rémálommá vált nyári utazások, de akár építésügyi, felújítási munkákkal kapcsolatos ügyekben is eljárnak.
A békéltető testületekbe vetett bizalom töretlen emelkedését jól jelzi, hogy évről évre dinamikus ügyszámnövekedés figyelhető meg és egyre több fogyasztó veszi igénybe a békéltető testületek segítségét, sőt a vállalkozások, leginkább a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is egyre inkább igénylik a tanácsadást.
Ki kell emelni egyúttal, hogy a csak tavaly több mint egymilliárd eurós forgalmat bonyolító és a fogyasztóvédelem fókuszába kerülő, elektronikus kiskereskedelemből fakadó vitákat szintén könnyen rendezik, köszönhetően az online vitarendezési platformnak. Az eljárás megindítására szolgáló kérelmet és a bizonyítékokat akár közvetlenül is, már egy ideje elektronikusan szintén be lehet nyújtani a testületekhez.
Az immár közel húsz éve működő békéltető testületi rendszer szilárd európai uniós irányelv alapján épül fel, ami biztosítja többek között azt is, hogy a fogyasztók a testületeket minden megyében keressék, megtalálják és igénybe vegyék a segítségüket.
