A Törvényszék szerint a Bizottság jogosan tagadta meg a magyarországi devizahitelekkel összefüggésben folytatott vizsgálatához kapcsolódó dokumentumok hozzáférhetővé tételét – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A Törvényszék T-632/17., T-633/17. és T-634/17. számú Galcsikné, Sárossy és Pint kontra Bizottság ügyekben hozott ítéletei
A magyarországi devizahitel-adósok érdekeit képviselő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület, amelynek a jelen ügyek felperesei is a tagjai, panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál lényegében amiatt, hogy a magyar jogalkotó – az egyesület szerint – azzal, hogy jogalkotási aktusokkal a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatta, másokat – például az árfolyamkockázatnak a fogyasztóra való hárítását – pedig hallgatólagosan megerősítette, az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megsértve önkényesen beavatkozott a fogyasztói devizahitel-szerződésekben megállapított jogviszonyokba, amelyeket az azok megkötésekor érvényben lévő szabályok szerint kellene elbírálni a magyar bíróságoknak.
Miután a Bizottság mind a mai napig nem tartotta szükségesnek, hogy a szóban forgó panasz alapján kötelezettségszegési eljárást indítson, az említett egyesület három tagja hozzáférést kért a Bizottság által az ügyben folytatott vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokhoz. Mivel a Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmüket elutasította, az érintettek az elutasítást tartalmazó határozat megsemmisítését kérték a Törvényszéktől.
A mai napon meghozott ítéleteivel a Törvényszék elutasítja a hozzá benyújtott kereseteket.
A Törvényszék szerint ugyanis – az uniós szervek által kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosító általános szabálytól1 eltérően – az e szervek által folyatott vizsgálatok védelmére vonatkozó célkitűzés igazolhatja az említett hozzáférés megtagadását. A Törvényszék mindezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Bizottság által a kötelezettségszegési eljárás megindítására irányuló panasz vonatkozásában folytatott vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumok bizalmas jellegét vélelmezni kell, és hogy e vélelem – a felperesek állításával ellentétben – a jelen ügyekben érintett dokumentumokra is kiterjed.
A Törvényszék emellett kimondja, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez olyan nyomós közérdek fűződik, amely felülírná az e hozzáférés megtagadását igazoló, az uniós szervek által folyatott vizsgálatok védelmére vonatkozó okokat.
A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
_________________________________________________________________________________
1E szabályt az 1049/2001/EK rendelet tartalmazza.
