Az EU Törvényszéke helybenhagyja a Parlament azon döntését, amellyel megtagadta az európai parlamenti képviselők napidíjára, az utazási költségeik megtérítésére, valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét . A Parlament jogosan hivatkozott arra, hogy az érintett dokumentumok személyes adatokat tartalmaznak, mivel a kérelmezők nem bizonyították az említett adatok továbbításának a szükségességét – áll az Európai Unió Törvényszékének ítéletében.
A T-639/15 – T-666/15. és a T-94/16. sz. ügyekben hozott ítélet Maria Psara és társai kontra Parlament, valamint Gavin Sheridan kontra Parlament
A 2015-ös évben számos újságíró és újságírói szövetség kérelmezte, hogy a Parlament biztosítson hozzáférést az európai parlamenti képviselők napidíjára, az utazási költségeik megtérítésére, valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. E kérelmeket a Parlament elutasította, csakúgy, mint az ezt követően benyújtott megerősítő kérelmeket.
Az érintett személyek az Európai Unió Törvényszékéhez fordultak, a Parlament határozatainak a megsemmisítését kérve.
A Törvényszék a mai napon hozott ítéletében a kereseteteket elutasítja, és helybenhagyja a Parlamentnek a kívánt dokumentumokhoz való hozzáférést a kérelmezőkkel szemben megtagadó határozatait.
A Törvényszék először is emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények megtagadhatják a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel kedvezőtlenül befolyásolná a magánéletnek és az egyén sérthetetlenségének a védelmét, és e rendelkezést az Uniónak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozásával összhangban kell alkalmazni1. E szabályozás értelmében a személyes adat fogalma az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információra kiterjed. Márpedig a kérelmezett dokumentumok közül valamennyi tartalmaz azonosítható természetes személyekre (nevezetesen az európai parlamenti képviselőkre) vonatkozó információkat, és ezen adatok személyes adatoknak való minősülése nem zárható ki önmagában amiatt, hogy azok az e személyekre vonatkozó nyilvános adatokhoz kapcsolódnak.
A Törvényszék továbbá emlékeztet arra, hogy a személyes adatokat tartalmazó információhoz való hozzáférés mégis biztosítható, ha a kérelmező bizonyítja az adatok továbbításának a szükségességét, és nincs ok annak feltételezésére, hogy e továbbítás sértheti az érintett személy jogszerű érdekeit. A Törvényszék álláspontja szerint e két kumulatív feltétel közül az első (a kérelmezett adatok továbbításának a szükségessége) a jelen ügyben nem teljesül. A felperesek ugyanis nem fejtették ki, hogy a szóban forgó személyes adatok továbbítása hogyan lenne szükséges a Parlament tagjai által a mandátumuk teljesítéséhez eszközölt kiadások kellő ellenőrzésének a biztosításához, és konkrétan az említett kiadások meglévő ellenőrzési mechanizmusai állítólagos hiányosságainak a kiküszöböléséhez. Ugyanígy a nyilvános vita megindítására irányuló szándék nem elég a személyes adatok továbbítása szükségességének a bizonyításához, mivel ez az érv kizárólag a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem céljához kapcsolódik. Végezetül a kérelmezők nem bizonyították azt, hogy e továbbítás a követett cél tekintetében megfelelő és arányos. A Törvényszék mindenestre megállapítja, hogy a keresetek előterjesztői az érvelésükkel nem annyira a Parlament által a kérelmezett dokumentumok hozzáférhetővé tételét érintően hozott megtagadó határozat jogszerűségének a vitatására, mint inkább a meglévő ellenőrzési mechanizmusok elégtelenségének és hatékonysága hiányának az ismertetésére törekednek. Márpedig ennek értékelését nem a Törvényszéknek kell elvégeznie a hozzá benyújtott keresetek keretében.
Ami azt az érvet illeti, amely szerint a Parlament kitakarhatta volna a kérelmezett dokumentumokban a személyes adatokat, és ily módon e dokumentumokat részlegesen hozzáférhetővé tehette volna, a Törvényszék megállapítja, hogy a kérelmezett dokumentumok olyan változatának a hozzáférhetővé tétele, amelyből mindenfajta személyes adatot eltávolítottak (ideértve a Parlament képviselőinek a nevét), az e dokumentumokhoz való hozzáférést mindenfajta hasznosságtól megfosztotta volna, mivel az ilyen hozzáférés nem tette volna lehetővé a kérelmezők számára, hogy a Parlament tagjainak a kiadásait egyénileg ellenőrizzék, tekintve, hogy a kérelmezett dokumentumok nem lettek volna az érintett személyekhez kapcsolhatók. A Törvényszék mindenesetre megállapítja, hogy valamennyi személyes adatnak a kérelmezett dokumentumokban való kitakarása e dokumentumok terjedelmére (nevezetesen több, mint négymillió dokumentum az összes kérelmet figyelembe véve) tekintettel túlzott adminisztratív terhet jelent.
_________________________________________________________________________________
1 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.), és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).
