Az uniós bíróság elé utalta hétfőn az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó új lengyel törvények miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást.
A bizottság gyorsított eljárást kért, valamint arra is felkérte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot, hogy rendeljen el ideiglenes intézkedéseket a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására.
Mina Andreeva bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testület fenntartja korábbi véleményét, miszerint a szóban forgó törvény nem összeegyeztethető az uniós joggal, mivel aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül pedig a bírák elmozdíthatatlanságának elvét.
Emellett azt közölték, hogy “a kifogásolt nyugdíjazási rendszer végrehajtása felgyorsult, ami Lengyelországban a bírói függetlenség, és következésképpen az uniós jogrend súlyos és helyrehozhatatlan károsodásának kockázatát idézi elő”.
Uniós források szerint a bizottság már a múlt héten meghozta az erről szóló döntést, de a bejelentését elhalasztották, hogy ne zavarja meg a salzburgi informális EU-csúcstalálkozót.
A lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentik a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület 72 tagja közül 27-en már elérték, akiknek egy része így nyugdíjba kényszerülhet, és a bírálók szerint ezzel az utolsó független bíróság is megszűnik rendesen működni az országban.
Az érintett bírák kérhetik mandátumuk meghosszabbítását, amelyet a köztársasági elnök tehet meg hároméves időszakra. Erre vonatkozóan azonban nincsenek egyértelműen megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód bírósági felülvizsgálatra.
A bizottság júliusban indította meg az eljárást, megfelelő válasz hiányában pedig augusztusban aktiválta a folyamat második szakaszát. A lengyel hatóságoknak egy hónapot adtak a szükséges intézkedések meghozatalára, különben – figyelmeztettek már akkor – az Európai Bíróság előtt folytatódhat az ügy.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének súlyos kockázata miatt tavaly megindította Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, képletesen atomfegyverként is emlegetett eljárást.
Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
