Már közel ezer bejelentés érkezett az EnviroMind nevű online portálra, ahol a felhasználók zavaró szaghatásokat, zajokat és illegális hulladéklerakókat jelezhetnek. A beküldött észlelések több mint 80 százaléka ismeretlen eredetű, kellemetlen szagokkal kapcsolatos – ez egyben az egyik leggyakoribb és legnehezebben kezelhető környezeti probléma ma Magyarországon
Az iASK által 2018 tavaszán létrehozott EnviroMind elnevezésű környezetvédelmi honlap célja, hogy a lakosság könnyen és egyszerűen, akár egy telefonról vagy táblagépről jelezhesse a mindennapokban tapasztalt környezeti problémákat, amelyek ezután gyorsabban összesíthetők és feldolgozhatók. Az idén tavasszal elindult oldalon a látogatók már 990 észlelést rögzítettek, amelyek nagy része, 85 százaléka volt zavaró szaghatással kapcsolatos. Ehhez képest sokkal kisebb arányban jeleztek a felhasználók ismeretlen eredetű zajokat (9 százalék) és illegális hulladéklerakókat (6 százalék).
Hatvan volt az epicentrum
A nyár folyamán főleg Hatvanban és a környező településeken okozott gondot egy rendkívül büdös, ismeretlen eredetű szag terjengése. Ez az időszak a portálra beérkezett észleléseknél is jól megfigyelhető, hiszen június közepén, a probléma kirobbanásakor másfélszer annyi szagészlelés érkezett, mint a nyár folyamán átlagosan, az egész nyarat tekintve pedig a legtöbb szagészlelés Hatvanból érkezett. Zavaró szagok bejelentésekor a honlapon több szagtípus közül lehet választani, az eddig leggyakrabban jelölt kategóriának az olajos-kátrányos típus bizonyult, ezt követi a bélsár jellegű, majd a hányingert keltő szagfajta.
Minden bejelentés számít
Az EnvrioMind nevű oldalon bárki tehet bejelenést, aki zavaró környezeti hatást tapasztal. Az észlelések, a lakosság által adott információ nagyon fontos és hasznos láncszem környezetünk megfelelő állapotának fenntartásában: a felhasználók az ilyen jellegű megfigyeléssel és a bejelentések rögzítésével hozzájárulnak az egészséges, kellemes lakókörnyezet kialakításához. A beküldött adatok alapján az EnviroMind munkatársai kimutatásokat, riportokat készítenek, és itt jön a másik fontos tényező: a „környezethasználóknak” szintén nagy szerepük van, hogy használják is ezt az információhalmazt, és visszacsatolják azt működésükre.
„A potenciális szagkibocsátók – pl. hulladékkezelő telepek, ipari üzemek, parkok – felvehetik velünk a kapcsolatot, és együttműködve meg tudjuk határozni a működési, üzemeltetési adataik, idősoraik, valamint az általunk rögzített lakossági észlelések és a hozzájuk rendelt időjárási viszonyok mentén, hogy hol és mi az ok-okozati összefüggés, amely a kellemetlen szag megjelenéséhez vezetett. Így tudunk javulást elérni a működtetésben. Ennek elérése nyilván nem egyik napról a másikra történik, de végre van egy eszköz, a portál, ami összeköti ezeket a szereplőket.” – mondta el Erdős Gergely, az EnviroMind egyik alapítója, az iASK big data csoportjának vezető kutatója.
Ez az egyik legnehezebben kezelhető környezeti probléma
Ugyanakkor tekintettel a probléma jellegére, az ismeretlen eredetű, kellemetlen szag az egyik legnehezebben kezelhető környezeti probléma: a szag nem fotózható le, műszerrel nagyon nehezen mérhető, a hatóság a reakcióideje miatt pedig lehet, hogy nem csípi el az éppen aktuális kibocsájtást. Sajnos sok esetben az önkormányzatoknak sincs hatásköre, sőt, eszköze, és konkrét szakmai információja sem a problémáról. A portál ebben is segíteni próbál: az EnviroMind munkatársai az adatok biztosítása mellett a szagproblémákról ún. hőtérképeket készítenek, amelyek alapján pontosítani lehet, hogy adott időszakban hol, milyen gyakoriságú volt a probléma, hol érdemes a hatóságnak mérnie.
„Mi is tudunk szenzorokat elhelyezni a problémás régiókban, amelyekkel éjjel-nappal, valós időben monitorozzuk a levegő minőségét. Illetve azt is nézzük már, hogy a rögzített észlelések idején és helyszínén milyen környezeti, időjárási jellemzők (pl. szélirány, szélerősség, hőmérséklet, páratartalom, légnyomás) voltak a meghatározóak. A megoldáshoz viszont hosszabb távon elengedhetetlen a szabályozási környezet átalakítása is: már a tervezési, engedélyeztetési fázisban sokkal pontosabb, részletesebb vizsgálatok szükségesek, egy tervezett ipari, „környezethasználó” létesítmény szaghatásait is figyelembe kell venni a létesítmény helyszínének kijelöléséhez. A szaghatások esetén a hatásterületekre a jelenlegi modellezési gyakorlathoz képest jóval részletesebb és alaposabb modellezésre lenne szükség. Mindehhez támpontot tud adni az EnviroMind-ban lévő információhalmaz, hiszen a közvetlen lakossági visszajelzések alapján a kerülendő irányokat fel lehet térképezni.” – tette hozzá Erdős Gergely.
