Az Európai Parlament szerdán felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszély, hogy Magyarország megsérti az Unió alapértékeit. Az EP megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Az Európai Parlament első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie egy tagállam ellen az Unió alapértékei megsértésének rendszerszintű veszélye miatt. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A képviselők felkérik az uniós kormányokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) pontjában leírt eljárást, megjegyezve, hogy ugyan a magyar hatóságok készen álltak a konkrét lépéseik jogszerűségének megvitatására, a helyzetet mégsem kezelték, és „számos aggály továbbra is fennáll”. Kiemelték: az eljárás megelőző szakaszáról van szó, amely az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.
A Parlament emlékeztetett rá, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása „szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amellyel kapcsolatosan széles körű konszenzus alakult ki a magyar politikai erők körében”. A képviselők azt is kiemelik, hogy a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse.
A Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:
- az alkotmányos és a választási rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- korrupció és összeférhetetlenség,
- a magánélet védelme és az adatvédelem,
- a véleménynyilvánítás szabadsága,
- a tudományos élet szabadsága,
- vallásszabadság,
- egyesülési szabadság,
- az egyenlő bánásmódhoz való jog,
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
- gazdasági és szociális jogok.
A jelentéstevő szerint
„Ugyanazon a héten, amikor az Unió állapotáról szóló évértékelő vita is lezajlik, az Európai Parlament fontos üzenetet fogalmaz meg: kiállunk minden európai jogaiért, így a magyarok jogaiért is, és megvédjük közös európai értékeinket. Most az európai vezetőkön a sor, hogy a felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban” – mondta a jelentést szerző Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő.
A következő lépések
A tanácsi döntésre irányuló javaslatot a Parlament most elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. A Tanács a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt a Tanácsnak meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.
A 7. cikk 2. paragrafusa szerinti eljárásban (7. cikk (2) pont szerinti eljárás) az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsértik a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást a Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése, vagy más komoly szankciók, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Szijjártó: “Ez a bevándorláspártiak bosszúja.”
Az Európai Parlament (EP) döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá.
A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok. “Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban (EPP) is többségben vannak a bevándorláspártiak” – magyarázta.
A tárcavezető úgy vélte, a döntésben szerepet játszott, hogy a döntéshozók tudták: Magyarország migrációpárti politikát soha nem fog elfogadni, végrehajtani, a magyarok világos döntést hoztak, hogy Magyarország soha nem lesz bevándorlóország.
Kitért arra: 69 megállapítás van a jelentésben, amelyből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyeket már elrendeztek. “Ezeket újranyitja a jelentés, vagyis azt mondja, hogy felesleges megállapodni az uniós intézményekkel, mert egy másik intézmény bármikor újranyithatja az ügyet” – mutatott rá.
A külügyminiszter szerint 19 olyan ügy van a jelentésben, amelynél folyamatban van a párbeszéd, az eljárás, a konzultáció. “37 hamis, hazug, méltatlan, alaptalan, Magyarországot sértő vád is van benne, ezeknek nincs közük a valósághoz” – mondta, példaként említve, hogy antiszemitizmussal vádolja Magyarországot a jelentés, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság az országban, és sérül az akadémiai szabadság. “A kormány a cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak” – közölte.
Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra, kizárólag a kormány ellen nyíltan állást foglaló NGO-k véleményét vette figyelembe.
Lengyelország nem szavazza meg a Magyarországgal szembeni esetleges EU-s szankciókat
Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain – közölte a lengyel külügyminisztérium.
A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére, amely támogatja Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítandó eljárást
Hangsúlyozták: “Minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart. Az egyes tagállamokkal szemben indított eljárások egyedül azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok közötti megosztottság mélyüljön, egyúttal pedig az állampolgárok európai intézményekbe vetett hite tovább csökkenjen”.
A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntését
A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.
“Ez nagy hiba” – jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). “Az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban” – tette hozzá.
A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy “ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez”. Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból.
Vera Jourová cseh EU-biztos úgy vélte, hogy a Brüsszel és néhány tagállam közti vita lényege a jogállam értelmezése. Az EP-képviselők többsége szerint a jogállam “alapvetően a hatalom megosztása, ami azt jelenti, hogy aki megnyeri a választást, az automatikusan nem lehet minden téren győztes, nem annektálhatja például a független bíróságokat, hogy a hatalom szája íze szerint hozzanak döntéseket”. Megjegyezte: erről Európában már régen megegyezés született, s az Európai Bizottság ezeknek a szabályoknak a betartását szeretné.
“Ami Magyarországot illeti, a bizottság kedden Frans Timmermans révén világosan megmondta, hogy nem kezdeményez a 7. cikk alapján eljárást, ahogy az már Lengyelország ellen megtörtént, Magyarországon a helyzet mégiscsak más, vannak már bizonyos részleges döntések, ezért Magyarország ellen az európai jog megsértése miatt indítjuk meg az eljárást” – fejtette ki Vera Jourová. Leszögezte: nagyon jó, hogy vita folyik arról, mi is az a jogállam.
A cseh EU-biztos szerint Magyarország saját útját járja, és Orbán Viktor pozíciója valóban nagyon erős, hiszen harmadszor nyert választást nagy fölénnyel. “De a többség nem jelent mindenkit” – szögezte le Vera Jourová és aláhúzta: egy kormánynak nemcsak a többség érdekeit kell képviselnie, hanem a kisebbségéit is.
