Végéhez közeledik az „esküvői szezon” – idén nyáron is sok pár mondta ki a boldogító igent. De mi az, amit a házasságkötésről, mint jogintézményről tudni érdemes? – A belföldön és külföldön megkötött házasság érvényességének feltételeiről, a házassági vagyonjogi szerződésről és annak hiánya esetén alkalmazandó szabályokról kérdeztük Madlena Erzsébetet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportjának csoportvezető-helyettesét.
Ki köthet hazánkban érvényesen házasságot? Melyek a kizáró okok?
A Polgári Törvénykönyv értelmében, abban az esetben jön létre érvényes házasság, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. Ha a feltételek valamelyike hiányzik, nem jön létre érvényesen házasság még akkor sem, ha az anyakönyvi bejegyzés esetlegesen megtörtént, illetve például akkor sem, ha azt kizárólag egyházi, vallási előírások szerint kötötték.
A jogszabály a házasság létrejöttének feltételei mellett az érvénytelenség okait is szabályozza: érvénytelen például a házasság, ha a kiskorú személy nem kapta meg a gyámhatóság előzetes engedélyét a házasságkötésre. Érvénytelen például akkor is, ha valaki a saját rokonával, hozzátartozójával kíván házasságot kötni (pl. egyenesági rokonnal, testvérek egymással). Emellett ugyancsak érvénytelenségi ok a korábbi házasság fennállása.
A házassági perek között a házasság érvénytelenítése, érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránti perek igen ritkák: Európa egyik legnagyobb helyi bíróságán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az elmúlt évben közel 2200 bontóper mellett nem indult kifejezetten érvénytelenítési per. A házasság érvénytelenségének megállapítása jellemzően olyan külföldi feleket érintő esetekben merül fel, ahol például az egyik fél hazájában nem tilos a kettős, esetenként többes-házasság.
Külföldön kötött házasság esetén milyen jogi problémák merülhetnek fel?
Az interneten sokféle hasznos információ lelhető fel, de célszerű azokat ellenőrizni az illetékes hatóságok megkeresésével. A házasságkötés szabályai országonként eltérőek, ezért aki külföldön tervez házasságot kötni, az adott ország hatóságaitól kaphat pontos tájékoztatást a szükséges dokumentumokról, feltételekről, formai követelményekről, így többek között hitelesítésről, fordításról. Célszerű figyelemmel lenni az elintézési határidőre, a várható költségekre, nehogy hiába várakozzon a megszervezett esküvőre a tengerparton a zenekar vagy a vendégsereg.
A magyar állampolgár külföldön kötött házasságát – akár másik magyar állampolgárral vagy más állampolgárral –, valamint külföldön létesített és bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon is szükséges anyakönyveztetni.
Bár igen ritkák az ilyen perek és eljárások, de érdeklődésre tarthat számot: el kell-e ismerni Magyarországon az azonos neműek külföldön kötött házasságát? A tartós együttélés jogi elismerését a hatályos jogszabályok Magyarországon kifejezetten nem tiltják, de erre vonatkozó rendelkezést nem is tartalmaznak, így az nem házasságként, csak élettársi kapcsolatként ismerhető el.
Mi a házassági vagyonjogi szerződés lényege? Melyek a főbb szabályai?
Mind gyakoribb, hogy házasulók házassági vagyonjogi szerződést kötnek, főként a második, harmadik és további házasságok esetében. Elsődleges céljuk, hogy esetleges válás esetén annak anyagi következményei pontosak, kiszámíthatók legyenek, és ne több évig tartó költséges, igen megterhelő peres eljárások után kerüljön arra sor. A házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően maguk rendezhetik egymás között vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek: maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Főszabályként a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bevezették, vagy ha a házastársak (élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról, annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
Gyakran olvashatunk a világ különböző pontjairól származó olyan bulvárhíreket, hogy bizonyos neves cégek tulajdonosainak válását követően vagy öröklés esetén – sok esetben – az unokák a családi cégvagyonból már keveset látnak, ha nem volt, vagy nem minden vagyonelemet érintett a szerződés. Ha a legcsekélyebb remény van akár részegyezség megkötésére, azt mindenképpen célszerű megtenni, mert ezzel mind magukat, mind esetlegesen az utódokat hosszú pereskedéstől kímélik meg a felek: ajánlatos a házasságban élőknek házassági vagyonjogi szerződésben rögzíteniük pl., hogy egy vállalkozás finanszírozására felvett hitel terheli-e a másik házastárs vagyonát, az életközösség esetleges megszűnése esetére miként kívánnak egyes vagyonelemeket elszámolni, illetve beszámítani egymás között.
Szerződés hiányában milyen szabályok vonatkoznak a házastársak vagyonára?
Változatlanul vélelem áll fenn arról, hogy amit a házastársak a házasság alatt szereznek, a házastársi közös vagyonhoz tartozik. E vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Fontos újdonság, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül; a köztudatban ismert „htb” fogalom átalakul; már semmilyen kontextusban nem jelentheti azt, hogy nem dolgozik az otthonlévő, és munkájának nincs értéke.
A törvény a közös vagyonnal szemben a különvagyonba sorolja például a személyt ért sérelemért kapott juttatást és a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogot. A különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgy helyébe lép, közös vagyonná 5 évi házassági életközösség után válik.
Összefoglalóan elmondható, hogy érdemes megfontolni a házassági vagyonjogi szerződés kötését.
