Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2018. július 1-től ismét Hajnal Évát nevezte ki a Kaposvári Törvényszék vezetőjévé. – Beszélgetés a régi-új elnökkel első ciklusának tapasztalatairól és terveiről.
Az elmúlt hat évben a Kaposvári Törvényszéken tudatos szervezetfejlesztés valósult meg, amely többek között a kompetencia alapú munkavégzést, az átlátható igazgatást és a pénzügyi stabilitást foglalja magában. Új utat nyitottak a titkár- és fogalmazóképzésben a komplex pervezetési gyakorlatokkal, folyamatosan csökken a két éven túli ügyek száma, valamint bekapcsolódtak a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának Jogklinika programjába.
A törvényszék elnökeként mit tart a legfontosabb feladatának?
A törvényszék elnökének legfontosabb feladata, hogy a magas szintű, időszerű ítélkezés, ügyintézés személyi és tárgyi feltételeit valamennyi szervezeti egységben folyamatosan biztosítsa. Minden egyéb kötelezettség (a gazdálkodástól a képzésig) ezt szolgálja.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített kötelezettségeken kívül a törvényszéki elnök a ” híd”, összekötő szerepét is betölti. A megye ugyanis önmagában nem létezik, a magyar igazságszolgáltatás szerves része, azzal együtt él és lélegzik. Az elnök feladata, hogy helyesen közvetítse a központi elképzeléseket, a többi bírósággal olyan kapcsolatot alakítson ki, melyben saját szervezete értékeit képviseli, valamint a bírák gondolatait juttassa el a központi igazgatáshoz.
Kiemelném még közösségteremtő szerepét: a figyelme minden bíróra és alkalmazottra kiterjed, és jó karnagyként igyekszik a legszebb hangokat kiváltani. Fontos, hogy kiegyensúlyozott, alkotó légkört teremtsen, hogy bíróságán a bírák, alkalmazottak biztonságban érezzék magukat.
A törvényszék elnökeként az elmúlt hat éves időszakban mely területeken sikerült előrelépni?
Ez idő alatt a Kaposvári Törvényszéken tudatos szervezetfejlesztést hajtottunk végre. Racionalizáltuk és szabályoztuk a működést szinte valamennyi területen, megvalósítottuk a kompetencia alapú munkavégzést, az átlátható igazgatást. Megteremtettük az intézmény pénzügyi stabilitását is.
Az ítélkezés korábban is jó mutatóit fenntartottuk, az elhúzódó ügyek arányát tovább csökkentettük. Folyamatosan törekszünk az arányos munkateher kialakítására és a munka minősége, időszerűsége tekintetében sincs leszakadó bíróságunk. Kiváló eredményeket értünk el a Szolgáltató bíróságért és a Fenntartható Fejlődés Programokban is.
Soha nem látott mértékű előrelépést tettünk az épületek felújítása, a munkakörnyezet javítása és az informatikai fejlesztés terén. Új utat nyitottunk a titkár-és fogalmazóképzésben a komplex pervezetési gyakorlatokkal, a titkárok és fogalmazók munkáját segítő gyakorlati kézikönyvvel, igazgatási feladatokba való bevonásukkal.
Hagyományainkat megtartva, változó jogszabályi környezethez igazodva, újító szellemben működtünk. Több dologban élen jártunk (pl.: nemzetközi kapcsolatok, munkateher-mérés) és a jó gyakorlatainkat megosztottuk a bírósági szervezettel.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján milyen célkitűzései vannak? Milyen újításokra lehet számítani?
Elsődlegesnek tartom az eredményeink és értékeink megtartását az ítélkezés és azon kívüli területeken egyaránt. Stratégiánk mentén bíróságunk tervszerű működtetését és a változások proaktív kezelését tervezem.
A szervezet mellett fontos annak tagja is, a nagybetűs Ember. Továbbra is célom, hogy közösségünk vonzó legyen, abban mindenki érezhesse, hogy lehetőségei a teljesítményével arányosak és megbecsülik.
A kvalifikált utánpótlás érdekében mindenképpen folytatni tervezzük az Új generációs programunkat, amely ragyogóan illeszkedik az OBH I.K.O.N. jövő nemzedék képzési elképzeléseihez. A nemzetközi kapcsolatainkba új területeket is bevonunk, tapasztalatainkat közkinccsé tesszük.
A közelmúltban állapodtunk meg a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának újonnan kinevezett dékánjával az egyetem Jogklinika programjába való bekapcsolódásról. Ez új dimenziókat nyit az eddig is hasznos együttműködésünkben.
Továbbra is dolgozunk azon, hogy a bírák adminisztratív terheit csökkentsük, melyre már több informatikai alkalmazást kidolgoztunk. És természetesen készülünk a XXI. század nagy vívmányaira a Digitális bíróságra, az E-akta bevezetésére, elfogadtatására és előnyeinek kihasználására.
2018-ban három új eljárásjogi kódex is hatályba lépett. Mit gondol, ezen a területen milyen további feladatok várhatóak?
Kétségtelenül nagy erőpróbája a bírósági szervezetnek, hogy az új eljárásjogi kódexek egy évben lépnek hatályba, ”fűszerezve” a kötelező elektronikus kapcsolattartással. E tény hosszú távú feladatot ad a bíróknak, az alkalmazottaknak, a bírósági vezetőknek egyaránt.
A megszerzett elméleti tudást is csiszolnunk kell. Most következik a tanulás nehezebb része, új elméleti alapokon a gyakorlat kialakítása, a vitás kérdések megbeszélése. Az egyes kollégiumoknak, szakmai munkacsoportoknak, e-per kapcsolattartóknak ebben kiemelt szerep jut.
A szakmai kérdések helyi megvitatása mellett a régiós közös gondolkodás, a társszervekkel való egyeztetés is segít ebben. Közös célunk az egységes joggyakorlat kialakítása.
Igazgatási vezetőként a tudásmegosztás hatékony formáinak szervezése és támogatása, a tárgyi eszközök biztosítása a feladatom.
Úgy gondolom, hogy hosszú és fáradtságos, ugyanakkor izgalmas út áll még előttünk ezen a téren is.
