A július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvényben (Be.) minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem. A kódex bevezette többek között a különleges bánásmód fogalmát is. Erről, valamint az áldozatok védelméről és az eljáró bíró lehetőségeiről kérdeztük dr. Porkoláb Erikát, a Tanúgondozás és áldozatvédelem országos program felelősét a Jogos a kérdésben.
Hogyan jelenik meg az új Be-ben az áldozatok védelme? Melyek a legfőbb változások az új törvényben?
Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordított a sértetti jogérvényesítésre, világossá vált, hogy az áldozatok kiemelt figyelmet érdemelnek. Ez a folyamat 2012-ben oda vezetett, hogy az Európai Parlament és Tanács elfogadta a 2012/29/EU irányelvet, mely a bűncselekmények áldozataira fókuszált, ezzel nagy lépést tettünk a felé, hogy a bűncselekmények áldozatai azonos alapvető jogokkal élhessenek valamennyi tagállamban.
A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új kódexben nagy hangsúlyt kapott a sértettek és más sérülékeny csoportok jogainak fokozott védelme, az új törvény eljárási kereteket határoz meg, általános és különös, kíméleti és védelmi intézkedéseket vezet be. Az áldozat számára nyilvánvalóan megrázkódtatást jelentett az az eset, amelyet átélt, ez a trauma megismétlődhet az eljárás során, hiszen újra el kell mondani, fel kell idézni a történéseket, amikor vallomást tesz. Legfontosabb cél, hogy az eljárásban, így a bíróság előtt is felismerjük az áldozatokat, és mindent megtegyünk azért, hogy elkerülje az ismételt traumákat.
A törvény a sértett fogalmát nevesíti, azonban az áldozat kriminológiai fogalma rendkívül sokrétű: azokat, akik egyénileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek – ideértve a fizikai, a mentális sérülést, az érzelmi szenvedést, illetve a gazdasági veszteséget is –, valamint azokat, akiknek alapvető jogai jelentősen csorbulnak, áldozatnak tekintjük.
Az új eljárási kódex bevezette a különleges bánásmód fogalmát. Mit jelent ez és milyen esetekben alkalmazzák?
Fontos elvárás, hogy a bűncselekmények áldozatai számára biztosítsuk a kellő hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz, támogatnunk kell őket abban, hogy képesek legyenek részt venni a büntetőeljárásban. A sértettek és tanúk személyes jellemzői (például életkor vagy egészségi állapot), illetve a bűncselekmény jellege (például kirívóan erőszakos vagy nemi erkölcs elleni a cselekmény) indokolhat különleges intézkedéseket, amelyek elősegítik a sértettek és tanúk jogainak gyakorlását, kötelezettségeiknek tejesítését, kíméletüket, esetlegesen védelmüket is szolgálják.
A sértettek és tanúk kérhetik a bíróságtól a különleges bánásmódban részesítésüket, bizonyos személyek, így a tizennyolc év alattiak, a fogyatékkal élők és a nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei részére ez a különleges bánásmód automatikusan jár.
Az áldozatok kíméletét szolgáló intézkedés többek között a magánéletüknek, személyes adataiknak fokozott védelme, ezen túlmenően biztosíthatjuk, hogy a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel szükségtelenül ne találkozzon, továbbá a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján is biztosíthatja a bíróság. A védelmi intézkedések veszélyeztetettség esetén alkalmazhatók, ilyenkor az adatkezelés vagy a kérdésfeltevés rendje változhat, illetve a bíróság dönthet úgy, hogy a szembesítést mellőzi az ügyben.
Miért fontos, hogy az áldozatot kíméljék az eljárás során?
Az áldozatok védelme valamennyiünk érdeke, hiszen amennyiben a sértettek érdekeit és igényeit figyelembe vesszük az eljárásban, hamarabb bekövetkezhet a testi és lelki felépülésük, az egyén hamarabb visszatérhet dolgozni, kisebb lehet a jövedelem kiesés, ez nyilvánvalóan kedvező a sértett munkáltatója, de a gazdaság és a társadalombiztosító számára is. Látnunk kell azt is, hogy ha a tanúk, sértettek nem éreznek félelmet a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatban és az idézésekre megjelennek, meghallgatásuk megtörténik, akkor nem lesz szükség újabb tárgyalás tűzésére, hamarabb fejeződhet be az ügy és az áldozat sem fogja tovább őrölni magát.
Mit tehet az eljáró bíró az áldozatok védelmének érdekében?
Szükséges megteremtenünk a tanúk és sértettek számára azt a légkört, amelyben biztonságban érzik magukat, így a tanúk, illetve sértettek eljönnek a tárgyalásra és félelem nélkül tesznek nyilatkozatot a bíróság előtt. Mindazok számára, akik tanúként idézést kaptak a bíróságtól, nyitva áll a lehetőség, hogy felvegyék a kapcsolatot a bírósági tanúgondozóval, aki segítségükre lehet minden megjelenéssel kapcsolatos kérdésben.
A törvény a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedések rendszerével számtalan lehetőséget teremtett az eljáró bírák számára a sértettek és a sérülékeny csoportok jogainak hatékony védelmére. Az új eljárási törvényben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az áldozatvédelem, így hatékonyan tudunk azért küzdeni, hogy az áldozatok a büntető eljárást a lehető legkisebb sérelemként éljék meg.
Az Országos Bírósági Hivatal Tanúgondozás és áldozatvédelem országos programjáról ITT tájékozódhat.
