A Bizottság ma úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán (EUB) amiatt, hogy menekültügyi és visszatérési jogszabályai nem felelnek meg az uniós jognak.
A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő új magyar jogszabályokra vonatkozóan.
Bírósághoz fordulás az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt
A Bizottság először 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az ország menekültügyi szabályozása miatt. A mind adminisztratív, mind pedig politikai szinten folytatott többszöri egyeztetést és egy kiegészítő felszólító levelet követően a Bizottság 2017 decemberében indokolással ellátott véleményt küldött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, ami a kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszát jelenti. Közelebbről, a Bizottság szerint a magyar jogszabályok az alábbiak tekintetében összeegyeztethetetlenek az uniós joggal:
- Menekültügyi eljárások: Bár az uniós jog lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy a külső határokon tranzitzónákat hozzanak létre, a magyar jogi szabályozás nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek, mivel csak az ilyen tranzitzónákon belül engedélyezi a menedékjog iránti kérelmek benyújtását, ahol csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A Magyarország által alkalmazott határon folytatott eljárás nem felel meg az uniós jognak, mivel nem tartja tiszteletben azt, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban, továbbá az eljárás nem biztosít külön garanciákat a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők számára. Magyarország a területén belül nem teszi lehetővé a menekültügyi eljárások tényleges igénybevételét, mivel az irreguláris migránsokat visszakísérik a határ másik oldalára, még akkor is, ha azok menedékjogot szeretnének kérni.
- Befogadási feltételek: A Bizottság megítélése szerint a menedékkérőknek a tranzitzónákban a vonatkozó eljárási garanciák tiszteletben tartása nélkül történő, meghatározatlan idejű fogva tartása sérti a befogadási feltételekről szóló irányelvben meghatározott uniós szabályokat.
- Visszatérés: A magyar jogi szabályozás nem felel meg az EU visszatérési irányelvének, mivel nem biztosítja azt, hogy a kiutasítási határozatokat az egyes esetekre vonatkozóan rendeljék el, és azokban feltüntessék a jogorvoslati lehetőségeket. Ennek következtében fennáll annak kockázata, hogy a migránsokat megfelelő biztosítékok nélkül küldik vissza, megszegve a visszaküldés tilalmának elvét.
Felszólító levél a menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító új magyar jogszabályokra vonatkozóan
Az új – a magyar hatóságok által „Stop Soros” néven említett – törvénycsomag bűncselekménnyé nyilvánítja, ha nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek nevében bárki bármiféle segítséget kínál a Magyarországon menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani kívánó embereknek. A törvénycsomag az egyéni szabadságokat korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, mivel ezek kimondják, hogy az ezen jogi rendelkezések értelmében büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a Magyarország határain elhelyezkedő tranzitzónákat, ahol a menedékkérőket fogva tartják. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek. Emellett az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely oly módon korlátozza a menedékjogra való jogosultságot, hogy az csak azon személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog.
A Bizottság szerint aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új magyar jogi rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal az alábbiak tekintetében:
- A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységek bűncselekménnyé nyilvánítása: A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikálhatnak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphatnak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a befogadási feltételekről szóló irányelvet. E törvény továbbá indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképpen figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintett személyek jogait. Mindez sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkét és 21. cikkének (1) bekezdését és a szabad mozgásról szóló irányelvet, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
- A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlansága: A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új, az uniós jogban nem szereplő indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet. Továbbá amellett, hogy az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a „biztonságos harmadik országnak” és az „első menedék országának” a fogalmai alapján, az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések, az uniós jogszabályok és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek. A felszólító levél az uniós jog megsértésére vonatkozó kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a Bizottság aggályaira. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak e kérdés kezeléséhez.
Az Európa Tanács keretében működő Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR) 2018. június 25-én közös véleményt tett közzé az új jogszabályról és az alkotmánymódosításról. Elemzésükben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált rendelkezések sértik az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, és azokat hatályon kívül kellene helyezni.
