Az Európai Parlament olyan új szabályokon dolgozik, amelyek segítenék a kisgyerekes szülőket, valamint a családtagjaikat gondozókat a munka és a magánélet sikeresebb összehangolásában.
Rugalmasabb munkakörülmények, illetve családdal és családtagok gondozásával kapcsolatos szabadság bevezetésével jobban egyensúlyba hozható a munka és a magánélet, ezzel pedig elkerülhető, hogy a szülőknek választaniuk kelljen család és karrier között.
A nők foglalkoztatási rátája 2017-ben 66,5%-os, míg a férfiaké 78%-os volt. Magyarországon ez az arány 65,7% a nők és 81% a férfiak körében. A nők között jellemzőbb, hogy gyereknevelési vagy gondozói kötelezettségeik miatt részmunkaidőben dolgozzanak, vagy egy időre teljesen távol maradjanak a munkától. Ez végeredményben hozzájárul a nemek közti bér- és nyugdíjkülönbségekhez, a cégek pedig értékes munkaerőtől esnek el.
A munka és a magánélet egyensúlya érdekében új szabályokról szavazott a Parlament foglalkoztatási szakbizottsága szerdán, ezzel pedig nem csak a nők munkaerőpiaci helyzetén javítanának, de az apákat is arra ösztönöznék, hogy jobban vegyék ki részüket a gyereknevelésből.
Az EP-képviselők új és magasabb normák létrehozását szeretnék elérni, így bevezetnék az alábbiakat:
- Legalább 10 nap fizetett apasági szabadság az apa vagy annak megfelelő második szülő számára a gyerek születése, halva születése vagy örökbefogadása esetén.
- 4 hónapos egyéni, nem átruházható szülői szabadság, amelyet a gyerek 10 éves kora alatt lehet kivenni.
- Fizetett gondozói szabadság azok számára, akik súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló családtagot látnak el.
Az EP-képviselők javaslata szerint szülői és gondozói szabadság esetén a nettó munkabér legalább 78%-át, apasági szabadság esetén pedig 80%-át kell kifizetni a munkavállaló számára. Emellett támogatnák a rugalmasabb munkavégzést, például a távmunkát, ezzel is könnyítve a munka és magánélet összehangolását.
Mik a következő lépések?
A Tanács, a Bizottság és a Parlament között várhatóan szeptemberben kezdődnek meg az egyeztetések.
