Nem lehet egyelőre kihirdetni Romániában a képviselőház által hétfőn megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználat terén is fontos rendelkezéseket tartalmazó új közigazgatási törvénykönyvet, mert a jobbközép ellenzék ötven törvényhozója előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól.
Erről a csütörtöki bukaresti lapok számoltak be a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közleménye alapján. A korrupcióellenes civil mozgalmakból alakult ellenzéki párt nem a kisebbségi előírásokat, hanem a volt polgármestereknek és megyei tanácselnököknek (illetve helyetteseiknek) különleges nyugdíjat előirányzó rendelkezést és a megyei prefektusi (kormánybiztosi) tisztség politizálását kifogásolta.
Az USR szerint a szociálliberális kormánytöbbség “arcátlanul kiváltságokat osztogat” a politikusoknak az adófizetők pénzéből, hogy megvásárolja párthűségüket. A közlemény szerint a közigazgatási tisztségviselők politikai alapon történő kinevezésének visszahozása által a kódex megszegi azt az EU-csatlakozáskor vállalt uniós követelményt is, miszerint a közigazgatást egy professzionális tisztviselői karra bízzák Romániában.
Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada azonban egy másik ellenzéki párttól, a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (PMP) származik, amely nyíltan magyarellenes szólamokkal támadta a kormánykoalíciót a közigazgatási kódex elfogadása miatt.
A törvénykönyv hétfő esti elfogadását követően Marius Pascan PMP-képviselő, volt Maros megyei prefektus azt vetette román képviselőtársai szemére, hogy a kisebbségi nyelveket is hivatalossá tették a 20 százalékos kisebbségi lakosságarányt meghaladó településeken, holott az alkotmány szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román.
A magyarellenességéről elhíresült politikus szerint a közigazgatási kódex az RMDSZ régi tervét, az “úgynevezett Székelyföld” etnikai enklávévá alakítását eredményezi, hiszen a prefektusi hivatal és helyi tanácsok álláshirdetéseinél a magyar nyelv ismerete is követelmény lesz, és ezzel kizárják a románokat a helyi közigazgatásból.
A normakontroll több hónappal hátráltathatja a jogszabály hatályba lépését, akkor is, ha az alkotmánybíróság elutasítja az ellenzéki törvényhozók kifogásait.
