Három közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezetőt nevezett ki a közelmúltban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Döntése értelmében Figula Ildikó az Észak-, Cséffán József pedig a Dél-Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumot irányíthatja, a Közép-Duna-Völgyi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium élére Króneisz Gábor került. Cséffán József már a megelőző öt évben is kollégiumvezető volt, munkáját, mint helyettese, Figula Ildikó segítette 2017. december 31-ig. Azóta az Észak-Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium megbízott vezetője volt. – Bemutatkoztak az új vezetők.
“A regionális kollégiumokkal olyan új szervezeti forma alakult ki, amely képesnek bizonyult a hagyományos törvényszéki kollégiumi működés zártabb, az igazgatáshoz szorosabban kapcsolódó kereteit áttörni, és így színes szakmai műhelyekké válhattak. Ez nagyon fontos, hiszen a regionális kollégiumok fő feladata a magas színvonalú, egységes ítélkezés elősegítése“ – emelte ki Cséffán József.
Figula Ildikó azt hangsúlyozta, hogy a regionális kollégiumokkal régi nagy hiányosságot sikerült pótolni. “Sem a közigazgatási, sem a munkaügyi bíróknak nem volt olyan szakmai fóruma, amely ehhez hasonlatos lett volna; amelyen komoly szakmai vitákat folytathattunk volna” – jegyezte meg, majd kiemelte a kollégiumok jogegységesítésben betöltött szerepét is.
“Külön erre kijelölt kúriai kapcsolattartóikon keresztül vertikális kapcsolatban vagyunk a Kúriával, horizontálisan pedig egymással” – vetette közbe Cséffán József, aki azt hangsúlyozta, mivel minden regionális kollégium ismeri a másik munkáját, ezért lehetőség nyílik arra, hogy országosan megtárgyalt, több oldalról körbejárt szakmai anyagokat tárjanak a Kúria elé, így segítve a Kúria jogegységesítő munkáját.
Ez Króneisz Gábor szerint is nagyon fontos, mivel „a közigazgatás területén kifejezetten jellemző, hogy egy új hatáskör, új jogszabály alapján tömegével érkeznek azonos típusú ügyek”. A jogbiztonság, az ítélkezés minősége miatt fontos, hogy a bíróságok „lássák, hogyan gondolkodnak más-más bíróságok ugyanarról a kérdésről”. A tapasztalatok összegzésével és elérhetővé tételével a regionális kollégiumok lehetővé tesznek egyfajta együttgondolkodást – tette hozzá.
Eddigi eredményeiről szólva Cséffán József elmondta: különösen büszke arra, hogy az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumban pezsgő szellemi élet és egy, a szakmai munkán is túlmutató erős közösség alakult ki az elmúlt öt évben.
Figula Ildikó pedig azt emelte ki, hogy az utóbbi fél évben az illetékességi viszonyok megváltozása miatt lényegében újjászerveződött észak-alföldi szervezet jelentékeny munkát végzett a közigazgatási perrendtartás hatálybalépését követő jogértelmezési kérdések megválaszolásában. “Eddig 21 állásfoglalást adtunk ki. Ez komoly segítség minden bíró számára, még akkor is, ha az állásfoglalások betartása nem kötelező” – mutatott rá Figula Ildikó.
Újdonsült vezetőként Króneisz Gábor a rá váró kihívásokról beszélt. “Az első nagy feladat most a bíróságunkat érintő létszámfejlesztés. Hatan kezdik meg hamarosan a működésüket, amihez a regionális kollégium igyekszik minden segítséget megadni.”
Mindhárom bíró egyetértett abban, a regionális kollégiumok számára a legtöbb munkát továbbra is az adja majd, hogy az új perjogi kódex alkalmazásával összefüggő aktuális kérdéseket meg kell válaszolniuk.
“Beszélnünk kell ugyanakkor arról is – vette át a szót Figula Ildikó –, hogy a bírósági szervezeten belül is fontos kérdés a napi sajtóból is ismert közigazgatási bíráskodást érintő átalakítás. Mindenkit érdekel, mi változik, hol lesz a munkaügyi ügyszak helye az új rendszerben, és kik kerülnek oda, kik kerülnek a közigazgatási bírói székbe. Kialakult koncepció még nincs. Ezért a regionális kollégiumoknak az is a feladata, hogy bízzanak a jogalkotóban, abban, hogy pozitívak szándékai, és ha majd a jogalkotó eldönt valamit, akkor abból megpróbálják kihozni azt, ami a meglévő bírói kar számára a legjobb” – fogalmazott az Észak-Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetője.
Itt érdemes megemlíteni, hogy Króneisz Gábor, ellentétben Cséffán Józseffel és Figula Ildikóval, akik a jogi egyetem után egyből a bíróságon kezdték meg pályájukat, a közigazgatásból érkezett. Mint elmondta, 2002-ben a mai kormányhivatalok jogelődjénél kezdett dolgozni. Építésügyi, kisajátítási ügyekben járt el, és perképviseletet is ellátott, a tárgyalótermek világa emiatt nem volt ismeretlen számára, amikor 2009-ben úgy döntött, pályát vált. Egy évig bírósági titkár volt; 2010-ben nevezték ki bíróvá.
“Szerintem egy közigazgatási bíró számára előny, ha rendelkezik közigazgatási tapasztalattal. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy aki kívülről kerül be a rendszerbe, az megértse mit jelent a bírói étosz, és az, hogy csak a jogszabályoknak van alárendelve” – figyelmeztetett Króneisz Gábor, hozzátéve: „Ha valaki megtapasztalja ezt a függetlenséget, akkor nincs olyan külső szempont, amely a döntéseit befolyásolhatná.”
