A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program célja az elérhető legmagasabb szinten biztosítani a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését, valamint érvényre juttatni a gyermekek részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. – mondja Várai-Jeges Adrienn az OBH központi igazgatási feladatokkal megbízott bírája. – Beszélgetés a gyermekközpontú igazságszolgáltatásról, a gyermekek jogairól, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekről
Mit jelent a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program? Hogyan kapcsolódik össze más programokkal?
A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program 2012 óta működik az Országos Bírósági Hivatal (OBH) koordinálásával a bírósági szervezetrendszerben. Célja az elérhető legmagasabb szinten biztosítani a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését, valamint érvényre juttatni a gyermekek részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program fontos célja továbbá, hogy azok a bírák, akiknek eljárása gyermekeket érintenek, megkapják a munkájukhoz szükséges képzéseket. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos konferenciáját az OBH minden év novemberében szervezi a Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA), tavaly előtt a partnerkapcsolati erőszak, a bántalmazott gyermek, tavaly a gyermekek sérelmére elkövetett on-line bűncselekmények, idén pedig a gyermekek meghallgatása lesz a konferencia fő témája. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Programhoz kapcsolódik a családjogi bírák kötelező képzése is. A program koordinátori hálózattal is rendelkezik, amelynek célja, hogy a törvényszékeken működő koordinátorok a gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos program céljainak megvalósulását helyi szinten segítsék. Idén második alkalommal szervezi meg az OBH a gyermekközpontú igazságszolgáltatás koordinátorainak értekezletét, szintén a MIA-n.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2013. február 14-én hozta létre a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoportot. A Munkacsoport feladata többek között a bírák képzése, a megfelelő infrastruktúra kialakítása, gyermekmeghallgató szobák berendezése a bíróságokon, valamint az eljárásokban érintett gyermekek tájékoztatása, a jogtudatosság növelése. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoport elkészítette a gyermek meghallgatásra szóló idéző végzéséket gyermekbarát nyelven.
A gyermekek jogtudatosságának növelésében közreműködik a Nyitott Bíróság Országos Program is. A Nyitott Bíróság Országos Program fő célja, hogy az általános- és középiskolások megismerjék jogaikat, lehetőségeiket, jogtudatos állampolgárokká váljanak.
A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás és a Nyitott Bíróság programok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mindkét program fókuszában a gyermek áll. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos program kapcsolódhat még a tanúgondozás és az áldozatvédelem országos programhoz, hiszen sajnos egy gyermek is válhat áldozattá, ilyen esetekben a fő cél a bírák részéről érzékeny bánásmód és a másodlagos viktimizáció elkerülése.
A bíróságokon hogyan érvényesülhetnek a gyermekek jogai?
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1989-es Gyermekjogi egyezménye szerint a gyermekjogok megilletnek minden 18 év alatti egyént és számos nemzeti jogszabály is rendelkezik a gyermekek jogairól. Az egyik legfontosabb jog a gyermek véleménynyilvánítási joga az őt érintő eljárások kapcsán.
A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program egyik kiemelkedő eredménye, hogy a magyar bíróságokon 56 gyermekmeghallgató szoba van, amelyeket pszichológusok és bírák véleménye alapján rendeztek be. 2017-ben a bíróságokon található gyermekmeghallgató szobákban közel 1000 alkalommal hallgattak meg gyermekeket a magyar bírák.
A gyermekmeghallgató szobát kép- és hangfelvétel készítésre alkalmas technikai eszközökkel is felszerelték, hogy a gyermeket lehetőség szerint csak egyszer kelljen kihallgatni a büntetőeljárás során. Különös jelentősége van ennek akkor, ha a kihallgatandó gyermekkorú egyben sértettje is a bűncselekménynek. Ez már önmagában is akkora megrázkódtatás, hogy esetükben még fontosabb szempont a retraumatizálás elkerülése. A felvétel készítésével megakadályozható a történtek ismétlődő átélése.
A birosag.hu Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás almenüje is naprakész információt szolgáltat a gyermekeknek. Többek között bemutatja nekik a gyermekmeghallgató szobákat, valamint három nagy témában – Válás, láthatás, családon belüli erőszak; diákcsínyek, ballépések a törvénnyel szemben; a munka világa – részletes tájékoztatást nyújt, oly módon hogy a fenti témakörökben feltesszük a gyermekeket leginkább érdeklő kérdéseket és azokra érthető, világos válaszokat adunk.
Polgári ügyszakos bíróként milyen olyan gyermekeket érintő ügytípussal találkozik a leggyakrabban, ahol a gyermekek valamilyen módon eltűnnek megszokott környezetükből, otthonukból?
A családjogban a jogellenes elvitellel kapcsolatos ügyek azok, amelyekben rendszerint az egyik szülő, a másik szülő tudta és beleegyezése nélkül a közös gyermeket elviszi otthonából, azaz a szokásos tartózkodási helyéről és egy másik országba viszi, amely általában az elvivő szülő hazája.
A Magyarországról jogellenesen elvitt gyermekekkel kapcsolatos ügyek száma az utóbbi időben folyamatos növekedést mutat. Ennek talán az lehet az oka, hogy most már sokkal könnyebben lehet külföldön tanulni, nincsenek határok az Európai Unión belül, a fiatalok több nyelvet ismernek, egyre többen vállalnak munkát külföldön, azaz ott is alapítanak családot. Megjelentek és szaporodnak azok a jogellenes elviteli ügyek is, amikor egy magyar állampolgárságú házaspár dönt úgy, hogy külföldre mennek és az egyik házastárs be tud illeszkedni az adott kultúrába, megfelelő munkát talál, míg a másik nem. Aki nem tudott beilleszkedni, az hozza haza jogellenesen Magyarországra a gyermeket vagy gyermekeket.
Jogellenes gyermekelvitelről akkor beszélünk, hogyha az egyik szülő a másik szülő tudomása, beleegyezése nélkül vagy akarata ellenére a gyermeket a szokásos tartózkodási helyéről, egy adott országból elviszi egy másik országba. Ilyenkor van egy hátrahagyott szülő és egy elvivő szülő.
A hátrahagyott szülő indíthat egy szülői felügyeleti joggal kapcsolatos pert abban az országban, ahol a gyermek életvitelszerűen élt, ahol a szokásos tartózkodási helye volt és ahol ő is él vagy kezdeményezhet egy jogellenes elviteli eljárást abban az országban, ahova jogellenesen vitték a gyereket. Amennyiben a gyereket Magyarországra hozzák, akkor Magyarországon mindig a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el ezekben az ügyekben. Ez egy soronkívüli eljárás, azaz fő szabály szerint az eljáró bírónak hat héten belül döntenie kell abban, hogy hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye és, hogy a gyermeket jogellenesen hozták-e el vagy sem. Ezekben az ügyekben nagy jelentősége van a gyermekek meghallgatásának is. Nagyon fontos, hogy a jogellenes elviteli eljárás nem a szülői felügyelet rendezése iránti eljárás. A két eljárás között különbség van. A jogellenes elviteli eljárásban a bíróság nem arról dönt, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére és gondozására, hanem arról, hogy hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye, illetőleg jogellenesen hozták-e el őt vagy sem.
Ha kivisznek egy gyermeket Magyarországról jogellenesen, a jogellenes elviteli eljárást mindig annak az országnak a bírósága tárgyalja, ahova viszik a gyermeket. A jogellenes gyerekelvitel bizonyos országokban nem csak polgári jogi eljárást vonhat maga után, hanem büntető eljárást is, a büntetési tétel akár szabadságvesztés is lehet.
