Az Alkotmánybíróság az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvényt és a „civil törvényt” érintő ügyekben – tudatta kedden közleményében a taláros Testület.
Az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Az Alkotmánybíróság korábban, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”. A testület a két ügyben ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.
A testület friss végzései szerint az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal.
A végzések kimondják, hogy az Alkotmánybíróság:
- a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 1. § (2) és (4) bekezdése, 2. § (2) bekezdésében az „és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti” szövegrész, 2. § (4) és (5) bekezdése, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja és 95. § e) pontja, valamint
- a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény egésze, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései
alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását az Európai Bizottság által az Európai Unió Bírósága előtt megindított azonos tárgyú eljárások befejezéséig felfüggeszti.
A végzések teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A végzésekhez Czine Ágnes, Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, Balsai István, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, valamint Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.
