Az uniós kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság a múlt héten három döntést is hozott Magyarországra vonatkozóan hazánk ellen folytatott kötelezettségszegési eljárásokban.
A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság az elmúlt héten a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
Levegőminőség: a Bizottság az EU Bírósága elé terjeszti Magyarország és további öt tagállam ügyét
A Bizottság számára kiemelt fontosságú, hogy Európa-szerte jó minőségű legyen a levegő. Ezért úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti, mivel az említett tagállamok nem tartják be a megállapított levegőminőségi határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen. A Bizottság emellett bejelentette, hogy gyakorlati segítséget nyújt a nemzeti, regionális és helyi szereplőknek az európai levegő tisztaságának javítása érdekében.
Nukleáris hulladék: a Bizottság az uniós szabályok megfelelő átültetésére szólít fel több tagállamot, köztük Magyarországot
A Bizottság felszólító levelet küld kilenc tagállamnak, köztük Magyarországnak, mivel azok nem ültették át megfelelően nemzeti jogukba a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit. Ez az irányelv közösségi keretrendszert hoz létre a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésének a biztosítására annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlanul nagy terhek. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
A Bizottság felszólítja Magyarországot a szeszes italok diszkriminatív adóztatásának megszüntetésére
A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel Magyarország a gyümölcspárlatok, például a pálinka, valamint a növényi eredetű italok tekintetében (amelyek esetében jelentős a nemzeti termelés) mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól. Más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében azonban nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak. Ez sérti az EU működéséről szóló szerződés 110. cikkét. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
