A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos munka eredményes befejezését nevezte egyik fő célkitűzésének az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László a kinevezés előtti meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A politikus – aki változatlan államtitkári karral folytatná a munkát – kinevezését a kormánypárti képviselők támogatták.
Trócsányi László úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön.
Emlékeztetett: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, 1949-ben ugyanis a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott.
Közölte: büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot.
“Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük” – jelentette ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség “a demokrácia állócsillaga”. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy “olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, amely nem a jogállamiság kereteire épül. “Azért is visszautasítom, mert négy év munkám van benne és 20 év elméleti tudásom van mögötte” – közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.
Kiemelte: a rendszerváltás óta a közigazgatási bíráskodás mostohagyermeke volt az igazságszolgáltatásnak, “ide-oda csapdosták”, nem alakult ki professzionális szervezet, a perrenddel viszont Magyarország belépett Európa kapujába. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában számos országban jól működik a közigazgatási bíróságok rendszere. Bízik abban, hogy hogy a pártok közötti egyeztetések alapján előrébb jutnak ebben a kérdésben.
Trócsányi László szintén a következő ciklus feladataként határozta meg, hogy napirenden kell tartani és lépésről lépésre haladva kell megoldani az állam jogi képviseletét, hosszú távon pedig el kell érni, hogy ez ugyanolyan professzionális legyen, mint egy nagy cégé. Megjegyezte: az ezzel foglalkozó kincstári jogügyi igazgatóságot szintén 1949-ben szüntették meg.
Az igazságügyi tárca alapvető feladatának nevezte még Magyarország szuverenitásának, alkotmányos identitásának megvédését, utalva arra: komoly harcok folynak arról, hogy milyen hatáskör tartozzon az Európai Unióhoz, illetve a nemzetállamokhoz.
A magyar jogrendszer előtt álló kihívásokat úgy értékelte: Magyarországon is érvényesül az a világjelenség, hogy “hihetetlen mennyiségű” jogszabály van hatályban, ezért fontosnak nevezte a kodifikátorképzést és célként tűzte ki, hogy a jövőben a jogalkotással mint mesterséggel foglalkozzanak, a jogszabályok értelmezhetősége, olvashatósága érdekében.
Továbbra is szigorú büntetőpolitikát ígér, ugyanakkor fontosnak nevezte az áldozatvédelmet is. A magánjogban a jogi versenyképesség kérdését tartja kiemelendőnek, ezért szerinte újra kell gondolni a fizetésképtelenségi eljárásokat, a felszámolás, a csőd és a végelszámolás szabályait, illetve egységes jogiszemély-nyilvántartást kell létrehozni. Fontosnak nevezte továbbá a jogi kultúra megerősítését, mert szerinte az állampolgárok ma keveset tudnak a jogról.
Trócsányi László továbbra is nyitott minisztériumként jellemezte az igazságügyi tárcát, és azt ígérte, hogy a jövőben is együttműködésre törekszik a különböző szervezetekkel, így az igazságügyi bizottsággal, a politikai pártokkal, valamint a hivatásrendekkel, a jogi karok képviselőivel és alkotmányos dialógust folytat a Kúriával és az Alkotmánybírósággal. “Az együttműködés szellemében élek” – fogalmazott a miniszter, aki egymás érveinek meghallgatására buzdította a bizottság tagjait a következő négy évben is.
Közölte, hogy a jövőben is az eddigi négy államtitkár dolgozik majd mellette: Völner Pál parlamenti államtitkár, Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár és Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár.
Trócsányi László az MSZP-s és DK-s képviselők kérdéseire reagálva “hírlapi kacsának” minősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint minden olyan bírót nyugdíjba küldenének, aki 1990 előtt már ítélkezett, illetve hogy megszűnne a Kúria és beolvadna az Alkotmánybíróságba. Hangsúlyozta: a minisztérium befolyása a bíróságokra “a nullához igazodik”.
Arra a fideszes felvetésre, hogy a Kúria ítéletével elvett egy mandátumot a kormánypártoktól, Trócsányi László azt mondta: mindig óvatos a konkrét ítéletek minősítésével, ezt egy esetben, a Biszku-ügyben tette csak meg. Az Országos Bírósági Hivatal bírói kinevezésekkel kapcsolatos gyakorlatáról szóló MSZP-s kérdésre azt mondta: hét év után, kellő óvatossággal és a körültekintéssel érdemes megvizsgálni a rendszer működését, ezután lehet bármiről állást foglalni.
Az európai ügyészségre vonatkozó kérdésre kifejtette: ez a szervezet a föderatív Európa képét vetíti előre, Magyarország ugyanakkor a nemzetállamok Európájában hisz, így itt elvi vitáról van szó.
Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság hét igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.
A Sargentini-jelentés lezárt ügyeket listázó vádirat – Trócsányi Lászlót meghallgatta az Országgyűlés európai ügyek bizottsága
Trócsányi László a jobbikos Bana Tibor kérdésére válaszolva kijelentette: a Sargentini-jelentés olyan vádirat, amely “rengeteg politikai sejtetésre épül”, illetve “lezárt ügyek listázása”. Példaként hozta Jóri András, korábbi adatvédelmi biztos 2014-ben lezárt ügyét, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos ügyet, amely szintén szerepel a Sargentini-jelentésben.
Úgy vélte: a jelentésben jól tetten érhető az a kettős standard, amely a fiatal demokráciák és a régi demokráciák közötti különbségtételt jelenti, vagyis hogy a régi demokráciákban minden jó, a fiatal demokráciákat viszont meg kell tanítani demokratának lenni. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem tudja elfogadni – fűzte hozzá Trócsányi László, aki jelezte: nagy vitákra számít a jelentéssel kapcsolatban ősszel és azt követően is.
Hozzátette: a vitát a politikusok fogják megvívni, ehhez az Igazságügyi Minisztérium megadja a jogi segítséget. Az a feladat, hogy kőkemény válaszokat adjuk a jelentésre – mondta.
Az európai ügyészséggel kapcsolatban Trócsányi László szintén kérdésre válaszolva azt mondta: Lengyelország és Magyarország elvi álláspontja szerint ez egy szuverenitási kérdés, vagyis, hogy föderációs irányba mozdul el az Európai Unió vagy a nemzetállamok Európája felé.
Fideszes és DK-s kérdésre válaszolva a miniszter nehéz ügynek nevezte az Ausztriában dolgozó külföldiek családi pótlékának csökkentésével kapcsolatos osztrák döntést, amelyben szerinte professzionális ügyvédi logikával kell végiggondolni a jogi lehetőségeket. Mint mondta, az ügyben panasszal élhetnek az Európai Bizottságnál, másrészt egy magyar állampolgár által indított pernél lehet előzetes döntéshozatalt kérni, amibe be lehet avatkozni.
Trócsányi László a minisztérium európai ügyekkel kapcsolatos fontos feladatai között említette az európai polgári kezdeményezések támogatását, kiemelve a Minority SafePacket. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztériumnak fel kell tárnia a jogi lehetőségeket arra az esetre, ha az Európai Bizottság félreteszi az ügyet.
A miniszter beszámolt arról, hogy Magyarország európai szinten a középmezőnyben van az uniós pilot és kötelezettségszegési eljárásokat illetően. Jelenleg 29 ügy van folyamatban, amiből vannak átpolitizált eljárások, így a CEU, a civiltörvény és a kvóta ügye – tette hozzá.
Az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal vitájával kapcsolatban megismételte, hogy a minisztérium nem kíván állást foglalni.
Trócsányi László kinevezését hat igen (Fidesz-KDNP), és három nem (LMP, DK, Jobbik) szavazat mellett támogatta az európai ügyek bizottsága.
