A tervek szerint július 1-jétől élesedik az új áfa-ellenőrzési eszköz, az online számla-adatszolgáltatás. „Most a részletszabályok véglegesítése van folyamatban, így a július 1-jei kezdésnek immár nincs jogi akadálya.” – hívta fel az érintettek figyelmét Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója, partnere, az Európai Bizottság mellett működő Áfa szakértői csoport egyetlen magyar tagja.
Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.
A jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, és az áthárított áfatartalmuk eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. A bejelentés elsősorban a számlázó programokkal kiállított számlákat érinti. A számla kibocsátását követően azonnal, a program és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, beavatkozás nélkül kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
A bejelentési kötelezettségből azonban a kézileg számlázók, azaz a számlatömböt használók sem maradnak ki, nekik értékhatártól függően 1 vagy 5 munkanapon belül kell majd adatot szolgáltatni űrlapok kitöltésével. Egyedül az online pénztárgépet használóknak nincs most új feladatuk, hiszen az ő adataikat már most is valós időben követi az adóhatóság.
Ugyanakkor a bevezetéssel kapcsolatos részletszabályok azonban még ma is csupán tervezet formájában érhetők el, és még több a területhez kapcsolódó jogszabályt módosítani kell. Ezek előkészítése azonban jól halad, a bevezetést tehát jogi okokból várhatóan nem fogják elhalasztani. Az is elmondható, hogy az EKÁER bevezetésének nehézségeiből tanulva a NAV a korábbiaknál sokkal tudatosabban készül az új eszköz alkalmazására. A tesztelés során felmerülő kifogásokat meghallgatja, és nyitottan áll hozzájuk.
„Adószakértőként számos konzultáción és fejlesztői kerekasztalon vehettünk részt” – mondta el Jancsa-Pék Judit – „amelyek lehetővé tették számunkra és ügyfeleink számára is az elvárások megértését és felkészüléssel, programozással kapcsolatos nehézségek közvetlen egyeztetését.” A szakértő szerint a legnagyobb aggodalmat most az okozza az érintettekben, hogy a tesztek során alkalmazott szabályok szerint egy számla elküldése után érkezett hibaüzenetekre legkésőbb 3 napon belül reagálniuk kell az érintetteknek, vagyis ki kell javítaniuk a hibás számlát, vagy az adatszolgáltatás technikai problémáit. Amit egy egyszerű hétvége esetén sem biztos, hogy lehetséges, de egy három napos hétvége esetén egyenesen lehetetlen teljesíteni.
A hatóság pozitív hozzáállása miatt valószínű, hogy a végleges jogszabályok kialakításakor figyelembe veszik a fejlesztés során felhalmozott tapasztalatokat. Ráadásul a programfejlesztés nem csak az adózói, hanem az adóhatósági oldalon is még folyamatban van, így várható, hogy erre tekintettel határozzák majd meg az éles bevezetés időpontját, vagy egy esetleges átmeneti bírságmentes türelmi időszakot.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az érintetteknek mindent el kell követniük a rendszer határidőben történő alkalmazása érdekében. Hiszen az éles rendszerben számlánként 500 ezer forintnyi bírsággal számolhat az, aki az online számla adatszolgáltatást hibásan, vagy egyáltalán nem teljesíti.
