A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. Az Európai Bizottság ezért új jogszabályt javasol a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.
A Bizottság javaslata, amely új uniós szintű szabályokat határoz meg, szavatolja az uniós jog megsértéséről beszámoló, visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az új jogszabály biztonságos csatornákat hoz létre a szervezeten belüli és a közigazgatási szervek felé tett bejelentések számára. Továbbá védelmet nyújt a visszaélést bejelentő személyeknek az elbocsátással, az alacsonyabb beosztásba sorolással és a megtorlás egyéb formáival szemben, valamint arra kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy tájékoztassák polgáraikat, és nyújtsanak képzéseket a közigazgatási szerveknek a visszaélést bejelentő személyek kezelésével kapcsolatban.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Számos közelmúltbeli botrány sohasem került volna napvilágra, ha bennfentes személyeknek nem lett volna bátorságuk ahhoz, hogy felemeljék a szavukat. Viszont akik megtették ezt, óriási kockázatot vállaltak. Tehát ha jobb védelmet nyújtunk a visszaélést bejelentő személyeknek, hatékonyabban deríthetjük fel és akadályozhatjuk meg az olyan közérdeket érő károkat, mint például a csalás, a korrupció, a társasági adó elkerülése, vagy az emberek egészségének és a környezetnek a károsítása. A helyes cselekedetért nem járhat büntetés. Ezenfelül a javaslatok az oknyomozó újságírók forrásaiként fellépő személyeket is védelemben részesítik, elősegítve a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadság védelmének biztosítását Európában.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A visszaélést bejelentő személyeket védő új szabályok fordulópontot jelentenek. A globalizált világban komoly kísértést jelent, hogy a törvényes kereteket átlépve törekedjenek a lehető legnagyobb nyereség elérésére, ezért támogatnunk kell azokat, akik készek kockázatot vállalni azért, hogy leleplezzék az uniós jog súlyos megsértésének eseteit. Tartozunk ezzel a becsületes európaiaknak.”
A visszaélést bejelentő személyek elősegíthetik az uniós joggal való visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását. Fontos szerepet játszanak abban is, hogy az újságírók és a szabad sajtó betölthesse alapvető szerepét demokráciáinkban. Ezért a visszaélést bejelentő személyeknek megfelelő védelmet kell kapniuk a megfélemlítéssel és/vagy a megtorlással szemben. Nem szabad, hogy az illegális tevékenységekre fényt derítő polgárok büntetést kapjanak tevékenységük következtében. A valóságban azonban sokuk az állásával, hírnevével vagy akár az egészségével fizet a kiállásáért: a visszaéléseket bejelentő munkavállalók 36%-át éri megtorlás (2016. évi globális üzleti etikai felmérés). A visszaélést bejelentő személyek védelme elősegíti továbbá a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának megóvását, és alapvető fontosságú az európai jogállamiság és demokrácia védelme szempontjából.
Az uniós jogot érintő jogsértések széles körével kapcsolatos védelem
A javaslat uniós szintű védelmet nyújt az uniós jog alábbi területeken történő megsértésével kapcsolatos bejelentések esetén: közbeszerzés; pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; termékbiztonság; közlekedésbiztonság; környezetvédelem; nukleáris biztonság; élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy és -jólét; közegészségügy; fogyasztóvédelem; a magánélet védelme, adatvédelem, valamint hálózatbiztonság és az információs rendszerek biztonsága. Alkalmazni kell továbbá az uniós versenyszabályok megsértésére és a társasági adózási szabályok megsértésére és az azokkal való visszaélésre, valamint az EU pénzügyi érdekeinek károsítására. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek túl ezeken a minimumszabályokon, és ugyanezen elvek alapján hozzanak létre a visszaélést bejelentő személy védelmére vonatkozó átfogó kereteket.
Egyértelmű mechanizmusok és a munkáltatók kötelezettségei
Minden 50 munkavállalónál több személyt foglalkoztató vagy 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező vállalkozásnak belső eljárást kell kialakítania a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek kezelésére. Az új jogszabály minden központi és regionális közigazgatásra, valamint minden 10 000 lakosnál nagyobb település önkormányzatára kiterjed.
A létrehozandó védelmi mechanizmusok az alábbiakra terjednek ki:
- Világos bejelentési csatornák a szervezeteken belül és azokon kívül, a titoktartás biztosítása mellett;
- Az alábbi három pillérből álló bejelentési rendszer:
- Belső bejelentési csatornák;
- Bejelentés az illetékes hatóságoknak – ha a belső bejelentési csatornák nem működnek, vagy észszerűen nem várható, hogy működjenek (pl. amennyiben a belső csatornák gátolhatnák a felelős hatóságok vizsgálati intézkedéseinek eredményességét);
- Nyilvános/média bejelentések – ha a más csatornákon tett bejelentést követően nem hoztak megfelelő intézkedést, vagy a közérdeket érintő közvetlen és egyértelmű veszély fennállása vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélye esetén;
- Visszajelzési kötelezettségek a hatóságok és a vállalkozások számára, amelyeknek a belső bejelentési csatornák esetében 3 hónapon belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseire, és nyomon kell követniük azokat;
- A megtorlás megakadályozása és hatékony védelem: a megtorlás valamennyi formája tilos és büntetendő. Ha megtorlás éri a visszaélést bejelentő személyeket, ingyenes tanácsadást és megfelelő jogorvoslatokat kell kapniuk (például a munkahelyi zaklatás megszüntetésére vagy az elbocsátás megakadályozására irányuló intézkedések). Ilyen esetekben megfordul a bizonyítási teher, így az adott személynek vagy szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem megtorlásul lépnek fel a visszaélést bejelentő személlyel szemben); A visszaélést bejelentő személyek a bírósági eljárások során is védelmet kapnak, például mentesülnek az információk közzétételének kötelezettsége alól.
Hatékony biztosítékok
A javaslat védi a felelős közérdekű bejelentéseket, amelyek valóban a közérdek megóvására irányulnak. Ezért biztosítékokat tartalmaz a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentések visszaszorítása és a jó hírnevet érő indokolatlan károk megelőzése érdekében. A visszaélést bejelentő személyek bejelentése által érintett személyeket teljes mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljárás és a védelemhez való jog.
Háttér
Az EU-n belül jelenleg széttagolt és egyenlőtlen védelmet nyújtanak a visszaélést bejelentő személyeknek. Jelenleg csak 10 tagállam biztosít teljes körű védelmet számukra. A többi országban részleges védelmet nyújtanak, amely csak egyes ágazatokra vagy munkavállalói kategóriákra terjed ki.
A Bizottság javaslata a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 2014. évi Európa tanácsi ajánlásra épül, amely azt javasolja, hogy „a tagállamok rendelkezzenek normatív, intézményi és igazságszolgáltatási kerettel, hogy védelmet nyújtsanak azoknak, akik munkaalapú kapcsolataik keretében a közérdeket érő fenyegetésekre vagy kárra vonatkozó információkat jelentenek be vagy tesznek közzé”, valamint meghatározza az államok számára az ilyen keret bevezetésekor vagy felülvizsgálatakor irányadó elveket.
A Tanács az adózási átláthatóságról szóló 2016. október 11-i következtetéseiben arra ösztönözte a Bizottságot, hogy térképezze fel a jövőbeni uniós intézkedés lehetőségét. A társadalmi szervezetek és a szakszervezetek folyamatosan sürgetik a közérdekből fellépő visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló, uniós szintű jogszabályt.
A 2016. novemberi második éves Alapjogi Kollokviumon, amelynek a „Médiapluralizmus és demokrácia” volt a témája, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz az újságírók forrásait jelentő visszaélést bejelentő személyek védelmére.
A visszaélést bejelentő személyek védelmének erősítése érvényre juttatja továbbá azt – az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című 2016. évi közleménybe foglalt – kötelezettségvállalást, miszerint a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog helyezni az uniós jog érvényesítésére.
