Nem csak az a közüzemi szolgáltatók kötelessége, hogy havonta számlákat bocsássanak ki, hanem a számláknak, fizetési emlékeztetőknek, fizetési felszólításoknak érthetőnek és követhetőnek is kell lennie. Amennyiben nem ez történik, akkor a fogyasztó jogosan kérhet kötbért az áramszolgáltatótól. – A Kúria ítéletet hozott a fogyasztói jogok védelmében!
A fogyasztóval ugyanis az történt, hogy az áramszolgáltató tévedésből összesen 44.036 Ft-ot utalt át neki túlfizetés címén, majd a téves kifizetésre hivatkozással, jogosan ezen összeg visszafizetését kérte. A fogyasztó ennek a visszafizetésére részletfizetéseket kért, majd kapott is. Azonban már ez utóbbit is tévesen állapította meg a szolgáltató, hiszen a kéthavi részletfizetés összesen az eredeti, 44.036 Ft-os követelés helyett már csupán 37.126 Ft-ról szólt. Ez után a fogyasztó kapott két újabb csekket, de az összeg ismét sehogy sem jött ki, hiszen ezek további: egyszeri 7.060 Ft-os összegről, és ezen kívül is, még egy 6.910 Ft-os befizetendő tételről szóltak. Ezekkel együtt viszont már a fogyasztóval szemben támasztott teljes követelés meghaladta a negyvennégyezer forintos eredeti felszólítást.
A történet azonban ezzel sem ért véget, mert hiába rendezte a fogyasztó a kéthavi részletfizetést, ezt követően arról tájékoztatták, hogy van még egy további, 307 Ft-os hátraléka is, és a sort végül egy újabb, 3.948 forintos fizetési felszólítás követte. Sőt a fizetés elmaradása esetére kilátásba helyezték a szolgáltatás kikapcsolását is. A fogyasztó ezt már végképp nem értette, az összegek sehogy sem jöttek ki, álláspontja szerint már nem volt semmilyen tartozása, és kétségbe esett az esetleges kikapcsolástól. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely az ajánlásában megállapította, hogy a fogyasztónak van igaza. Így pedig a nem megfelelő számlázás miatt amellett döntött a Testület, hogy az áramszolgáltató 5.000 Ft kötbért köteles megfizetni a fogyasztónak, valamint egy a tényleges fogyasztásokról szóló elszámoló számlát is készítenie kell.
A szolgáltató a döntéssel nem értett egyet, ezért bírósághoz fordult. Érdekesség, hogy az elsőfokú bíróság véleménye az volt, hogy annyira csekély összegű a vita tárgya (307 Ft), ami komolytalan és hogy emiatt nincs is szükség eljárás lefolytatására.
Azonban a Kúria kiemelte, hogy a békéltető testület feladata a fogyasztóvédelmi vitás ügy rendezése céljából először egyezség létrehozásának megkísérlése a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testületi eljárás tehát éppen, hogy különösen alkalmas a kisebb jelentőségű viták rendezésére is, elkerülve, de nem kizárva a bírósági eljárás lefolytatását. Jelen esetben pedig az egymásnak ellentmondó számlák, a fizetési felszólításban közölt kikapcsolás lehetősége a fogyasztó élethelyzetében komoly fenyegetésként hatott, így fel sem merülhetett az, hogy a vita egyáltalán komolytalan lenne.
Megerősítést nyert az, hogy az áramszolgáltatóknak nem csupán az a kötelezettsége áll fenn, hogy kibocsássák a számlát, hanem azoknak a fogyasztók számára követhetőnek és egyszersmind érhetőnek is kell lenniük. Ha pedig a szolgáltató megsérti ezt, úgy a fogyasztónak adott esetben kötbér is járhat.
