Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmány-ellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz egy kárpótlásra jogosult személy, mivel részt vett volna egy árverésen, amely azonban a támadott jogszabály hatályba lépése folytán elmaradt. Az indítványozó sérelmezte, hogy a kárpótlásra jogosultak kárpótlási jegyeikkel – árverés hiányában – nem tudnak elvett földjeikhez hozzájutni. Álláspontja szerint a vételi joga elvonásával sérült a tulajdonhoz való joga, illetve a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonság követelménye is megkívánja az utolsó, még le nem zajlott földárverés megtartását.
Az Alkotmánybíróság a panaszt megalapozottnak találta. Határozatában hangsúlyozta: az állam köteles megteremteni azt az intézményi garanciarendszert, amely a tulajdonhoz való jogot működőképessé teszi. A támadott jogszabály úgy szüntette meg a termőföld árverésére vonatkozó szabályokat, hogy a kárpótlási igények érvényesítését szolgáló vételi jog a jogosultakat továbbra is megilleti. A testület aláhúzta: a jogalkotó valamely jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésekor akkor jár el kellő gondossággal, ha ezzel nem hagy hátra le nem zárt jogviszonyokat, illetve nem lehetetleníti el azon törvényben biztosított jogosultságok érvényesítését, amelyek alaptörvényi oltalom alatt állnak.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. december 31-ig tegyen eleget.
A határozathoz Juhász Imre, Stumpf István és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható.
