Az Európai Bizottság által közzétett 2017-es előzetes közúti közlekedésbiztonsági statisztikák alapján az egymást követő évek viszonylatában másodszor is mintegy 2%-kal csökkent a halálos balesetek száma.
2017-ben 25 300-an vesztették életüket Európa útjain. Ez 2016-hoz képest 300-zal (–2%), 2010-hez képest pedig 6200-zal (–20%) kevesebb közúti halálesetet jelent. A tendencia biztató, azonban még így is igen nagy kihívást fog jelenteni az EU azon célkitűzésének a teljesítése, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Emellett a becslések szerint tavaly 135 000-en szenvedtek súlyos sérülést közúti balesetben, akiknek jelentős része veszélyeztetett úthasználó: gyalogos, kerékpáros vagy motoros volt. A halálos kimenetelű és a sérüléssel járó közúti balesetek az áldozatokon kívül a társadalom egészét is érintik: becsült társadalmi-gazdasági költségük1 évi 120 milliárd euró. Mindez valamennyi érintett fél részéről további erőfeszítéseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy az európai utak biztonságosabbá váljanak. A mindennapi feladatok többségét – például a jogérvényesítést és a tudatosságnövelést – a nemzeti és a helyi hatóságok látják el, de a jelentősebb előrelépés ösztönzése érdekében a Bizottság is megkezdte egy sor konkrét intézkedés kidolgozását. Ez újabb lépést jelenthetne a Juncker elnök által felvázolt „védelmet nyújtó Európa” koncepció megvalósítása felé.
Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos elmondta: „Tavaly 25 300-an vesztették életüket útjainkon, és még ennél is többen szenvedtek el olyan sérülést, amely örökre megváltoztatta az életüket. Ezek a számok megannyi gyászesetet és emberi fájdalmat takarnak. A közúti biztonsággal kapcsolatos felelősség természetesen megoszlik a tagállamok és az Unió között, ugyanakkor meggyőződésem, hogy uniós szinten is többet tehetnénk az európaiak biztonságának javítása érdekében. A Bizottság jelenleg egy sor konkrét intézkedésen dolgozik, melyeket az elkövetkező hetekben tervezünk bejelenteni. A cél egyértelmű: próbáljunk még több életet megmenteni útjainkon.”
Az egymillió lakosra átlagosan jutó 49 halálos kimenetelű közúti balesetet tekintve Európa útjai 2017-ben is messze a legbiztonságosabbak voltak a világon. Az Európai Unión belül 2017-ben Svédország (25 haláleset / millió lakos), az Egyesült Királyság (27), Hollandia (31) és Dánia (32) számolt be a legkedvezőbb számadatokról. A bejelentett adatok szerint 2016-hoz képest Észtországban és Szlovániában csökkent a legnagyobb mértékben a közúti halálesetek száma: 32%-kal, illetve 20%-kal.
Emellett 2017-ben tovább csökkent a különbség a tagállamok között, és mindössze két tagállam (Románia és Bulgária) regisztrált egymillió lakosra vetítve 80-nál több halálesetet.
Következő lépések
A közúti közlekedés biztonságáról szóló, 2017. márciusi miniszteri nyilatkozatra építve a Bizottság jelenleg a 2020–2030 közötti időszakra szóló új közúti közlekedésbiztonsági keretrendszeren dolgozik, és számos konkrét intézkedéssel járul majd hozzá a közúti közlekedés biztonságához. Ez a munka magában foglalhatja a járműbiztonságra és a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésére vonatkozó európai szabályok felülvizsgálatát, valamint egy együttműködésen alapuló, összekapcsolt és autonóm mobilitásra való biztonságos átállásra irányuló kezdeményezést.
A szóban forgó intézkedéseket a Bizottság 2018 tavaszán tervezi előterjeszteni.
Melléklet
Közúti halálesetek száma egymillió lakosra vetítve
2017-es előzetes adatok tagállamonként2
2010 |
2016 |
2017 |
2016–2017 |
2010–2017 |
|
Belgium |
77 |
56 |
55 |
–3% |
–26% |
Bulgária |
105 |
99 |
96 |
–4% |
–12% |
Cseh Köztársaság |
77 |
58 |
54 |
–6% |
–28% |
Dánia |
46 |
37 |
32 |
–13% |
–28% |
Németország |
45 |
39 |
38 |
–1% |
–13% |
Észtország |
59 |
54 |
36 |
–32% |
–39% |
Írország |
47 |
39 |
33 |
–15% |
–25% |
Görögország |
112 |
76 |
69 |
–10% |
–41% |
Spanyolország |
53 |
39 |
40 |
2% |
–25% |
Franciaország |
64 |
54 |
53 |
–1% |
–13% |
Horvátország |
99 |
73 |
80 |
8% |
–22% |
Olaszország |
70 |
54 |
56 |
3% |
–18% |
Ciprus |
73 |
54 |
62 |
15% |
–12% |
Lettország |
103 |
80 |
70 |
–14% |
–38% |
Litvánia |
95 |
66 |
67 |
0% |
–36% |
Luxemburg |
64 |
56 |
47 |
–13% |
–25% |
Magyarország |
74 |
62 |
64 |
3% |
–16% |
Málta |
31 |
51 |
43 |
–17% |
46% |
Hollandia |
32 |
31 |
31 |
0% |
–1% |
Ausztria |
66 |
50 |
47 |
–5% |
–25% |
Lengyelország |
102 |
80 |
75 |
–6% |
–28% |
Portugália |
80 |
54 |
62 |
14% |
–31% |
Románia |
117 |
97 |
98 |
1% |
–19% |
Szlovénia |
67 |
63 |
50 |
–20% |
–25% |
Szlovákia |
65 |
51 |
57 |
12% |
–13% |
Finnország |
51 |
47 |
39 |
–18% |
–22% |
Svédország |
28 |
27 |
25 |
–6% |
–5% |
Egyesült Királyság |
30 |
28 |
27 |
–5% |
–7% |
EU |
63 |
50 |
49 |
–2% |
–20% |
_________________________________________________________________________________
1Rehabilitáció, egészségügyi ellátás, anyagi károk stb.
2 2017-re vonatkozó statisztika előzetes adatokon alapul. Az egyes országok végleges adataiban előfordulhatnak kisebb változások.